Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

Baranya h id végnek igen szép vésere volt. Amennyire mozgalmas és nyugta­lan Baksa és Vókány barokk pecsétje, ez annyira leegyszerűsített. Nem talál­ható felesleges díszítés rajta, célszerű. A vésnök a legfontosabbra törekedett: a szöveg jól olvasható legyen és jól látható a pecsétkép. A klasszicizmus el­jut a falura is, és így jelentkezik a községi pecséteken. Hidvég egy régebbi, 1774-es iraton található, évszám nélküli pecsétje hí­ven mutatja a stílusok változását, még a pecsétekben is. Azon a pecséten a kép igen egyszerű: szántóföld jelzése, csoroszlya, kalász és ekevas. A körirat­ban a szöveg (HIDVEGH) alatt tekervényes mozgalmas, határozottan barokkos díszítés található, mely a körirat szalagjának a felét kitölti. Később a klasz­szicízmus ugy jelentkezik, hogy az ilyen cifra, nehezen áttekinthető' és jelen­tés nélküli díszítések eltűnnek a nyomóról. Az 1808-as pecsét mérete 25 mm­es átméró'jü, szélén pontozott kör. Körirata: HIDVIR HELSIG 1808 Pecsét­képe alul (az évszám felett szárával egymáson átvetett és összekötött két pál­maág, felette eke vasa és 6 külló'jü kerék. A klasszicizmus térhódítása késó'bbi pecséteken még jobban látható. Mezó'd község pecsétje 1811-ben készült. Mérete 26x25 mm, szélén pontozott, eny­hén elipszis. Körirata: MEZŐD HELYSÉGNEK PETSETYE. A pecsétképben hen­gerformájú, alul és felül szélesebb-peremű klasszicizáló oltár látható, oldalán girland-diszitéssel. Az oltáron középen ekevas látható, balról átkötött kéve, felette sarló, a másik oldalán szó'ló-indásan, levelesen. A szó'ló'fürt az oltár­oldaláról lelóg. Az oltár eló'tt levágott buzakalászok láthatók. Az oltár felett az évszám 1811. A pogány oltáron a falu felkínálja leg­jellemzolDb terményeit és szerszámait. Tipikusan klasszicista megnyilvánulás. Igen egyszerűen megoldott Illocska pecsétje. Nincs benne körirat, a szö­veg és az év viszintesen került rá. Mérete: 20x22 mm. elipszis, a szélén erő­sen pontozott. A szöveg csak a falu nevét tünteti fel: ILUTZKA, alatta az évszám a két szélén van elválaszva 18 13 A pecsétképben hepe-hupás földet jelöltek jobb és baloldalon 3-3 kalászt. Középütt szalma, vagy szénakazal látható. Ebbó'l az idó'bó'l a következő' községeknek készültek ilyen jellegű pecsét­jeik: Zengővárkony, (1781), Németszék (1782), Viszló (1786), Sarok (1810), Kákics (1805 a második) és Besence (1813). 1820-tól hasonló stílusban készültek. A megszokottól a szántóföld jelzése egy-két esetben eltért. Ezeket egyenes vonallal jelölték, vagy egy-két hullá­mos vonallal, esetleg ferde csíkozozással. 1720-tól azonban a szántófölddel jelzett mezó't átlósan keresztbe csíkozták. Ilyen pecsétje van Botykának 1824— bó'l. A pecsét vésete igen primitív. A véset készítő' mester a betűket nem is­merte eléggé, ugyanis a szövegben a nagybetűk mellet kisbetűk is szerepelnek .(PI, I. és az y) A pecsét 25x23 mm-es, szélén pontozott elipszis. A 4mm­es szövegszalagban a betűk mérete különböző'. A Botyka o betűje 1.5 mm, a HELYSÉG L betűje 3 mm nagyságú. Körirata: BOTYKA HELSÉG. 1824. A pe­csét képének alsó negyedében átlósan kersztbe csíkozott szántóföld jelzése fö­lött eke vasa és csoroszlya van. A falusi mesterek pecsétjeihez képest Szászváré már egészen más stílusú. Míg azokon a nehézkesség és a szinte sablonosán használt jelek ellenére is az egyéniség tükrözó'dik, Szászvár pecsétje rutinos iparos munkának látszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom