Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

meghatározhatatlan jel van« A uj változat 1771-ből való. A változtatás oka: az* uj telepesek uj pecsétet kívánnak. Me esek n adasd szintén telepes falu, viszont nem változtattak a pecséten, maradt a kép és a körirat. A pecsét azonos formájában eltér a megszokottól. Enyhén elipszis, 25x21 mm-es. Körirata: SIGILL: PA GL NADASD. 1.7.2.x. A belső elipszis alsó harmadában búzatábla álló buza kai ászok kai, előtte hatalmas az egész mező hosszúságát kitöltő lombos fa látható. Nagyon érdekes az, hogy a talaj szintjét jelző hullámos vonal alatt láthatók a fa gyökerei is. A kiemelkedő, lombos (tölgy) fa a Mecseknádasd körüli nagy erdőségre utal. Szép a véset kidolgozása. Az 1720-as években készült, mezőgazdasági eszközöket, és terményeket feltüntető pecsétek a sok azonosság ellenére mégis változatosak. A pecsétek egy része nagyon sablonos, kevés változatosságot mutat. Ezek a községek: Hidas (1720.), Kékesd (1722. első pecsétje), Sásd (1724.), Drávapalkonya (1728. első), Drávaiványi (1721). Drávacspely (1725.), Magyarsarlós (1724) Monyoród (1724.), Velény (1723.), Szilágy (172x.), Püspökmárok (172x), Felsőegerszeg (172x), Hird (172x), Hirics (172x), Tarros (172x.), Drávaszerdahely (1722), Patacs (172x), Csaknem valamennyi pecsétképben ekevas és csoroszlya látható. Emlitésreméltó egy-két szempont. Első időben nem szerepel az átkötött kéve és az emelkedő nagyságú kalászokból álló búzatábla. Ez a későbbi idők egyik jellemzője lesz A 20-a évek tömeges előfordulása mellett pecsétet szórványosabban készítettek a 70-es évekig. Ezek között az azonos megzó'gazdasági jegyeket fel tüntetők a következők: 1730-40ig Hidas (1737,2.) Vasas (1737,2.) Nagypall (1738.) Mekényes (1739) Somberek (1737) Borjád (1739) Beremend (1738) Alsómocsolád (1732?) Vázsnok (173?) Pécsbudafa (1730) Töttös (Rác(1737) 1760-70-ig Kovácshida (1765?), Mágocs (1769), Kátoly (1760), Ivánbatytyán (1766), Szentdénes (1767). A 30-as években még sorozatban készülnek a pecsétek, viszonylagos szünet után egy ujabb hullám az 50-es években indul meg. Itt ismételten a telepítésekre kell gondolnunk. A vetéseken megjelenik az apró kalászos szántóföld. Ennek a típusnak jellemző példája Budafa (Pécsbudafa) pecsétje. Mérete 25mmes, átmérőjű, szélén pontozott kör, Körirat: SIGILLUM. PAGI. BUDAFA. 1.7.3.0. Pecsétképe: A belső kör alsó részén két viszintes vonal jelenti a szántóföldet, melyből 6 apró kalász nó'l ki, felette ekevas és csoroszlya. Lovászhetény pecsétje igen egyszerű. Mérete: 23 mm-es átmérőjű, a szélén pontozott kör. Körirata: LOASHETTING. 17.55. Pecsétképe: ekevas, felette 3 betű: PWC. 1740-50ig Versend (1743.) Kiskozár (1742.) Keménygadány (1741) 1750-60ig Hásságy (1752.) Kisdudmér (1751.) Lovászhetény (1755) Márfa (1758) Himesháza (1755) Szalatnak (1757) Sósvertike (1757) Ufmindszent (1757)