Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez A „PÉCSI MEMORIALE"

sziójához 4-5 nagy megye tartozik, és ezen a területen egyetlen katolikus pap sincs, aki tudna magyarul. O is csak töri a nyelvet. Annál több kálvinista prédikátor működik,— irja — akik igen csekély fizetésért nagy buzgósággal dol­goznak, és több falut át is vittek a kálvinizmusba. 10 A száz:.d második fele némi változást hoz az összképbe. Gubasóczy János püspöki prr -essusa 1668. szeptember 26-án kelt, ebben Ágoston Péter jezsuita Erdélyből, titokban kapott meghívás alapján tanúskodik Pécsről a nuntius eló'tt, Bécsben. 1 "Szép völgyben fekszik ez a nagy város, Pécs. Öt temploma volt, innét a püspökség elnevezése: Quinqueecclesiarum. Most ezek mind török kéz­ben variak és mecsetek. A város kb 500 házból áll; a keresztény lakoskb300, a többi mind török, mert török uralom alatt van, ott lakik a bég. Engem szer­zetem Küldött oda, négy évig voltam ott lelkész és szónok, az egyetlen kis templomban, a városon kivül, ahova a hívek igen nagy sokasága — rraximo concur su - jött össze, nem csak a városból, hanem a szom­szédos falvakból is, gyakran 2000 is volt együtt. A török mindent profanizált, a székesegyházat, a prépostságot, a káptalant. Minden a töröké. Az egyházi javaknak, tisztségeknek emléke nincs,a keresztények mind csak szol­gák. A hívek lelki gondozását missziósok végzik az emiitett kis templomban. Van keresztkútja és a kultuszhoz elég felszerelése, van temetó'je, de torony és harang nincs, ezeket nem engedélyezi a török. Nincs semmi ereklye benne, kivéve azokat, melyeket az atyák mindig magukkal hordanak díszes tartóban. A püspöknek van vára, most a török lakik benne. Az utóbbi török háború eló'tt a püspökség jövedelme 500 imperial is volt, most alig 100. Ezt a falusiak szol­gáltatják, akik a magyarok betöréseitől félve, a török engedélyével kintakör­nyéken laknak, hogy békében maradhassanak. A püspökség üresedésben áll fél­éve, Salix püspök halála óta, amelynél magam is jelen voltam." Ugyanezen processusban tanúskodik a Horvátországból titokban megidézett Rucelsus Zsigmond jezsuita atya, Pignatelli Antal nuntius eló'tt: "Tudomásom szerint kb 400 ház van Pécsett, és kevés keresztény, alig 200 lakos. Gyakran hallottam ezt missziós atyáinktól, akik rendszerint kettesével laktak ott. A vá­rosban egyetlen lelkipásztor nem volt,csak a külvárosban, meg a falukban, ta­nyákon, ahol sűrűbben laknak katolikusok az atyák gaondozása alatt. A püs­pökség jövedelme 100 imperial is, amelyet a szomszéd keresztény ó'rség Kapitá­nya szokott bérbe venni, és behajtja az egyház hajdani alattvalóitól. A püs­pöki szék Salix János halálával két hónap óta üresedésben van". A tanúk értesülései néhol eltérnek egymástól, az emlékezet pontatlansága, az idó' és térbeli távolság miatt, de visszatérő' utalások szólnak a magyar tá­madásokról, amelyek Kanizsa és Szigetvár felöl csapnak török területekre, és bár a népnek is sok szenvedést okoztak, de bomlasztották a török uralmát, o­lyan rajtaütésekkel, mint Zrínyié 1663-ban, amikor fölperzselte és kifosztotta a török várost, Pécset. A török belsó' konszolidálódása a lakosság életében is fontos változásokat mutat. A lakosságot, fó'leg a pártfogása mellett betelepedett rácokat, sokszor védelmébe veszi, több lehetó'séget ad a termelő' munkához, só't kezdi felismerni azok jelentó'ségét is, akik ezt vallásgondozó munkájukkal csak elősegítik. A je­zsuiták és a hasonlóképpen működő' ferencesek a szultántól, vagy egyik-másik basától fermant, adhnamet kapnak, menlevelet, só't védelmet is a zaklatásoktól. Az együttélésnek mind több jele látható. A török is jár magyar viseletben, összeházasodnak az őslakossággal. Só't a simontornyai basa kér védelmet Ester-

Next

/
Oldalképek
Tartalom