Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konscripcíók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564)

Az is kiviláglik ebből az Összeállításból, hogy a vagyoni differenciálódás az egytelkes nemesek között már meglehetősen nagy. Szép képet mutat erről az az összeállítás, amit a mellékelt kimutatásban láthatunk. Még egy adózó csoport látható az összeírásban, a kisebb rangú papok kimutatása, akik adóval voltak kötelesek hozzájárulni a készülő hadjárathoz. Ezeknek adózását már érvényes rendelet határozza meg, az (1537:17.tc). E törvény rendelkezik a plébánosok, oltárigazgatók és káplánok hadiadójáról. E szerint az emiitett papok fejenkint kötelesek 3 Ft adót fizetni, mégis olyképpen, hogy az esperesek az adókivető jelenlétében állapítják meg, mindenkinek tehetségéhez képest az adó mértékét. Az 1542-es összeírás keletkezésére bőséges adat található a még ugyanazon évben megtartott országgyűlés határozatai között. Buda elfoglalása felrázta az egész országot és 1542. szent Bálint ünnepét követő vasárnapon összegyűlnek a karok és rendek Besztercebányán (Novizolium) és mindenre kiterjedő törvényt hoznak a hadikiadásokra, az adózás mértékére és kiterjedésére. E törvény címe: „FerdÍnandi I. decr. (Novizolii) a. 1542. (VI. )" Az országgyűlés székhelye azért van jelölve, mert még ugyanebben az évben volt egy másik országgyűlés is Pozsonyban. E törvényekből valók azok az idézetek, amelyeket öszszeirásunkkal kapcsolatban a törvénytárban találtunk. Nem akarunk senkinek tanácsot adni, hogy hogyan és miként használja fel a baranyai összeírásokat, csupán fel szeretnénk hívni a figyelmet azokra a buktatókra, amelyeket Bakács idézett munkája is már kiemel. E szerint a dikális összeírások egymagukban nem alkalmasak arra, hogy ezekből messzemenő következtetéseket vonjunk le Baranya megye XVI. századi népességének számára vonatkozólag. Erre természetesen csupán az 1542-es összeírás volna alkalmas, mert a következő conscriptiók már nagyon is summázva adják a községek portaszámát, meg a török hódítás miatt ezekben már nagyon hiányos a faluk kimutatása. Még az 1542-es összeírás sem alkalmas erre, mert csupán a megye egy részéről történt részletes összeírás. A török hódoltság alatt levő vidéken már ez a conscriptió sem nyújt megfelelő támpontot. Azt sem tudjuk, hogy hogyan kell a különböző kategóriákban szereplő portákat értelmezni, hogy a déserta porta, a pauper kategória mit jelent. Nem tudni, hogy a bírói mentesség révén fizetésre nem kötelezett porta mögött mekkora népességet sejthetünk. Az Acsádi által feltételezett 1 porta = 4 jobbágyháztartás = 20 személy egyszerű formula teljesen tarthatatlan. 9 Különösen tarthatatlan ez Baranyában, ahol már 1542-ben is erős mozgásban látjuk a birtokosokat éppen ugy, mint a jobbágyokat. Újra felhívjuk a figyelmet arra, amit már a dézsmajegyzékek és a török defterek összehasonlításáról mondottunk. Mindent összevéve, a XVI. századi dicális összeírások koruk legte!jese bb falunévsorát adják, rendkívül sok személynevet őriztek meg, jól megvilágítják a birtokviszonyokat, és ha nem is hiánytalan, de hűséges képet adnak a török előtti és a török hódítás első évtizedeinek Baranyájáról. 1. Pápai p, 98. - 2. NB1903 p. 169. - 3. Baán - 4. Ruzsás p. 209. - Brüsztle I. p. 321. 6. Reuter p. 112. - 7. Bakács és Juhász - 8. HS'Z III. p. 129. 9. Bakács p. 59.