Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Baranya Margit: A Népi Kollégiumok Országos Szövetségének pécsi kollégiumai

A Nevelési Osztály június 2-án kiadott körlevelében elrendelte, hogy az év­végi fokozott ütemű tanulás eredményessége érdekében a pünkösdi ünnepekre nem engedélyezhető' a kollégisták hazautazása. A két napból az egyiket teljes egészé­ben tanulással kell eltölteni, a másik maradhat a szabad pihenés számára.128 Í949. június 10-én került sor a pécsi népi kollégiumok gazdasági hivatalának feloszlatására és a négy népi kollégium gazdálkodásának megszervezésére. Ä fel­vett jegyzőkönyv tanúsága szerint Potonyi Rezső és Surányi Alajos mint a miniszté­rium kiküldöttei vettek részt; jelen voltak: Korda Béláné, a volt gazdasági hivatal gondnoka, Dénes Béla, a Martinovics kollégium igazgatója, Bánhelyi Ferenc, a Gazdasági Hivatal felelős számadója, Wittmann Tibor, a Tavassy kollégium igazga­tója, Varga Ida a Varga Katalin koll. igazgatója, Kő Kálmánné a Tavassy koiI. gondnok Dékány István , a Türr István koll. gondoka, dr. Hang Ferencné, a Varga Katalin koll.gc E nappal a Türr István kollégium igazgatójának, Bánhelyi Ferencnek gazdasági hivatali számadó-igazgatói megbízatása megszűnt, a kollégiumok szétválasztása meg­történt. A raktáron lévő élelmiszerkészleteket a kollégiumok létszáma alapján szét­osztották, mivel mindegyik kollégiumnak megfelelő konyhája, felszerelése és sze­mélyzete volt. 129 A Nevelési Gsztály júniusi körlevelei a középiskolás népi kollégiumok évvégî feladatait határozták meg. A tennivalók három feladatkörre csoportosultak. Ezek: az iskolai összefoglaló, a kollégiumi anyag átisméflése és a kollégiumi vizsgák. Az iskolai tanítás és az összefoglalók befejezése után a kollégisták június 24­ig bezárólag maradtak együtt a kollégiumban, eltávozásra 25-e előtt engedélyt sen­ki sem kaphatott. Az iskolai évzáró napját június 18-ra teszik, míg a kollégiumi vizsgák idő­pontja 22-24 volt. 130­A Kollégiumi Tanács körlevelében a kollégisták nyári programjáról tájékoztatja a középiskolás népi és állami kollégiumok igazgatóit. E szerint a nyár folyamán a népi és állami kollégisták legjobbjai a fesztiválon való részvételen kívül* a követ­kező iskolákon és táborokon vehettek részt: a Diákszövetség káderképző iskoláin, a MINSZ kéthetes táboraiban, továbbá a kollégiumi káderiskolákon. 13 1 Az 1948/49-es tanév lezárása után a népi kollégiumok megszűntek. Három tan­évre terjedő tevékenységük jelentős mértékben hozzájárult a felszabadulás utáni évek közoktatásának és pedagógiájának demokratizálásához, a nevelésügy haladó erőinek tömörítéséhez. A magyar nevelésügy történetében a népi kollégiumok peda­gógiai gyakorlata forradalmian uj jelenség volt. A kis közösségek önkormányzatra épülő belső világa, önigazgatásának demokratikus rendje, a kollégiumi nevelés összekapcsolása az aktiv társadalmi-politikai tevékenységgel, a társas bírálatnak akkor még újszerű és Őszintén folyó gyakorlata és hitele, a felszabadult, friss vita­készség jellemezte a népi kollégiumok nevelési rendszerét. Mindez, s az egyéni kezdeményezésnek és öntevékenységnek tág teret nyitó pedagógiai módszerek, a kollégiumi belső rendszeres oktatás szocialista iránya és sok egyéb tényező együtte­sen a népi kollégiumokat egyrészt elkülönítette a korabeli iskolai és nevelési rend­szertől, másrészt ezek megreformálását is siettette. A népi kollégiumok fontos részét képezték a korabeli haladó ifjúsági mozgal­maknak. Egészükben maguk is ifjúsági mozgalmat alkottak, tagjaik révén pedig a haladó ifjúsági szervezetek vezetésében és munkájában is részt vettek A mozgalom nem volt mentes hibáktól és tévedésektől; nagyon is fiatal, uj és járatlan utakon kísérletező mozgalom volt. Fiatal tagságának egy része a kollégiumi

Next

/
Oldalképek
Tartalom