Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

Kaposváron született I860, július 23-án, s a kaposméró'-kaposujlaki ref. egyházi anyakönyvbe jegyezték be születését. Hasonló nevü apja kaposvári úrbéri tanácsos, anyja Karay Lujza volt. Kaposváron a szülök a 218. házszám alatt laktak. A család egyébként baranyai származású volt, ugyanis az iró nagyapja a baranyai háromszögbe eső és ma Jugoszláviához tartozó Vörösmarton lakott. Az iró gimnáziumi tanulmányait Pécsett végezte, miután szülei Pécsre költöztek és itt apja ügyvéd, majd megyei főügyész volt. Pécsi lakásuk az Apáca (ma Geisler Eta) utcában volt, amit "Paal Gyulához" cimü versében Várady igy énekelt meg a Pécsi Figyelő 1879. szeptember 13. számában: "Ha nem tudnád, tudd meg: Pécsett lakozom, Az apácák utcájában van lakom, Száma kilenc, szine olyan vén sárga ..." Később a János utca 8. szám alá költöztek. Itt laktak akkor is, amikor Várady Ferenc 1889. szeptember ló-án házasságot kötött a nála négy évvel fiatalabb Sárosi Katalinnal. Családalapítása után a Majláth (ma Kossuth) téren volt az otthonuk. Lakásuk tele volt virágokkal, pálmákkal, festményekkel, könyvekkel.

1 Várady ismert műkedvelő színész is volt. Amikor megnősült, felesége kedvéért állt el attól a gondolattól, hogy hivatásos színész legyen.

2 Várady Ferencnek már hetedikes gimnazista korában megjelent az első önálló verses kötete. Utána rendszeresen és egyre nagyobb számban közölte verseit a Pécsi Figyelő. Érettségi után a Pécsi Figyelőnek előbb külső, majd belső munkatársa lett és ettől kezdve évtizedeken át foglalkozott újságírással, A Pécsi Figyelő cimü lapot Simonfay János pécsi ügyvéd és országgyűlési képviselő alapította 1873-ban. Az első években ugyancsak ő volt a lap felelős szerkesztője, szerkesztőtársak pedig Haksch Emil és Kiss József pécsi ügyvédek. 1875. augusztustól kezdve Haksch Emil lett a felelős szerkesztő, szerkesztőtársa pedig Kiss József. A lap fenntartói 1884. augusztusa után Kiss Józsefet kérték fel szerkesztőnek, mivel Haksch alatt antiszemita irányú lett a lap. Ugyanekkor lett Várady Ferenc főmunkatárs, aki 1880 óta már belső munkatársként dolgozott a lapnál. Amikor 1888. szeptember 30-án Kiss József a laptól visszavonult, Várady lett a felelős szerkesztő, s ezt a munkát 1898-íg végezte, amikor pedig már közigazgatási pályán is dolgozott.

3 Várady Ferenc egészséges humorára vall, hogy 1884-ben önálló képes élclapot alapított Veréb Jankó cimen. Ezt tîz éven keresztül szerkesztette Pécsett. Országosan ismert és olvasott vicclap volt. Későbbi hirlapirása alatt is a humor mindig éles fegyvere maradt Váradynak. A pécsi hírlapirodalom történetében Várady Ferencnek legnagyobb érdeme, hogy ő alapította 1892-ben az első pécsi napilapot, a Pécsi Naplót. Ez volt a::, első olyan napilap Pécsett, amely hétfő kivételével minden nap, tehát hetenként hatszor megjelent. Az előtte kiadott pécsi újságok hetilapok voltak, vagy iegfeljebb hetenként kétszer jelentek meg. De nemcsak helyben, hanem országosan is az első igazi vidéki napilap volt a Pécsi Napló. Debrecenben, Kolozsvárott, Nagyváradon és Szegeden is csak a későbbi években tudtak napilapot alapítani. A vidéki napisajtó az országban tehát először Pécsett teremtődött meg, amely mércéje volt a város kultúréletének. Várady Ferencnek tehát országosan is érdeme a vi déki hírlapirodalom kifejlesztése.