Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Benkő Péter: Almamellék község parasztságának gazdasági és társadalmi viszonyai a kapitalizmus korában (1848-1945.)

Művelési ág Katasztrális holdban 1897 192,5 1935 Szántó: 2 624 3129 3 024 kert: 62 73 76 rét: 727 519 558 legelő: 638 523 446 szőlő: 103 97 60 erdő:' 3 532 3294 3 284 Nemtermő terület 175 148 312 Összesen: 7 861 7 783 7 760 A szántóföldek növekedése elsősorban az erdőirtások és a Iegeló'feltörések eredménye. Az 1925-35 közötti csökkenést és a nemtermő területek növekedését viszont a mezőgazdaságból kivont és az építkezésre fordított tőke okozta. Az 1925-ös adatok szerint a község nagybirtokosa báró Biedermann Imre 5.100 középbirtokosai: Biedermann Ottóné és fia László 700, a Nádassyak 383 kat. holddal rendelkeztek. A kisbirtok átlagos nagysága 10 kat. hold. Az állatállomány bizonyos fejlődést mutat. 1897 és 1925. között a lóállomány 345-ről 448-ra, a szarvasmarhák száma 732-ről 869-re, a sertésállomány 819-ről 1.885-re növekedik, a juhok száma viszont 1.403-ról 1004-re csökken.54 A birtokos parasztság földtulajdonának művelési ágak szerinti alakulása a következő: 55 1925-32 között Művelési ág: katasztr. holdban 1897-ben a földreform előtt után szántó: 900 1 312 1 606 kert: 44 32 42 rét: 280 110 110 legelő: 250 214 268 szőlő: 100 82 82 erdő: 130 (+190 X) 210 210 Összesen: 1 704 (+190 X) 1 960 ( -383 X) 2 318 (-38a X) X Nád assy-birtok. Nádassy-birtok - művelési ágak szerint nem részletezték - levonása után megállapítható a paraszti földterületek abszolút (területének csökkenése. A Nagyatádiféle földreform mintegy másfélszáz agrárproletárnak és törpebirtokos parasztnak juttatott összesen 294. kat. hold szántóföldet az u.a. proletár-dűlőben, valamint 54 kat. hold legelőt ill. 10 kat. hold házhelyet építkezésre. 1935-ben a gazdaságok