Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Tímár György: Profán és templomtitulusból eredő falunevek találkozása a XIV. századi Baranya ÉNy-i szögletén
ma is fellelhetcpk . Koller, a pécsi egyházmegye történésze, tényleg ezzel a helylyel azonosítja a XIV. századi Szent Lélek templomot 11 . Ortvay, summás munkájában követi Koller véleményét . Györffy egészen más véleményen van. Azt állítja, hogy Jakab pap temploma Pécsett, a várfalakon kívül állott 13 . Ennek az ellentmondásnak feloldására tesz kísérletet ez a kis eszmefuttatás, amelynek során megkísérelünk a tizedjegyzékek szerkezetének bizonyos sajátosságaiba betekinteni, és ennek alapján talán közelebb jutunk a helynevek azonosításához. + + + A két nézet közül lássuk először Koller véleményét. O tehát a székesegyházi főesperesség plébániái között felsorolt Szent Lélek templomot a mai Szentlélekpuszta területére helyezi. Ortvay e véleményt azzal egészíti ki, hogy ma e puszta Gyürüfü tartozéka, és vele együtt az ibafai plébánia része. Ennek az elhelyezésnek olyan formában, ahogy ezt Koller teszi, két komoly nehézsége van. Az egyik az, hogy nem illik bele a felsorolás topográfiai .sorrendjébe. A székesegyházi főesperesség plébániáin hat alkalommal végeztek tízedszedést 14 . E tizedszedésekről készült listák közül kettőnek, mégpedig .sorrendben az első, az 1332— ben végzett, valamint az ötödik, az 1334. év Őszén végzett gyűjtésről irt lajstrom,nak falvai meglehetősen azonos, és topográfiájában szépen kirajzolható sorrendet követnek. A többi négy tizedszedés lajstromában a falvak más-más sorrendben következnek egymás után, s ezek a listák topográfiai rendjükben sem következetesek annyira, mint a két először emiitett. Mármost a mi Szent Lélek templomunk, és Jakab papja az 1334. évi őszi szedés listáján szerepel. De nem ott, ahol az ember azt elvárná. E lista az árpádkori Baranya vármegye ENy-i csücskének falvait a következő sorrendben jegyzi fel: Zsibót, Botyka, Petered, Gyürüfü, Agtelek (ez pusztult hely Almáskeresztur határában), Szentmárton, Szentegyed (két utóbbi Almamellék határában ma is lakott település), Szentgál (Mozsgó határában). E listán a mai Szentlélekpuszta hajdani templomának Gyürüfü előtt, vagy után, de mindenképpen közvetlen szomszédságában kellene következnie. Mégis e templomról szóló feljegyzést a lista végén találjuk ott, ahol kilenc falu neve különösebb topográfiai rend nélkül van felsorolva. Igy aztán magából a listából a templom helyére nem lehet következtetni. Az 1334. évi őszi lajstromot feltehetőleg az 1332—í összeírás alapján készítették. Valamennyi, az 1332-i listán feljegyzett falu az 1334—i őszi gyűjtés listáján is, az előbbivel azonos sorrendben megtalálható, Bodony és négy nem azonosított hely kivételével 15 . Bodony papja Péter, akî a négy első gyűjtésnél szorgalmasan fizetett, a két utolsó listán nem szerepel. Ugy látszik, időközben meghalt Péter pap, vagy valami más uton üresedett meg Bodony. (A nem azonosított helyekkel nem foglalkozhatom.) - Az 1334-es őszi listán aztán az 1332-es listához képest néhány uj falut is találunk. Ez utóbbiak közül néhányat a lajstrom összeállítója topográfiai lag el tudott helyezni, s ezeket besorolta a lista megfelelő helyére. Az emiitett kilenc falu helyét - ugy látszik - nem ismerte pontosan, s ezért a lajstrom végéhez irta őket. Igy mivel magából a listából nem lehet megállapítani a Szent Lélekről elnevezett templom helyét, ezért azonosításához máshonnét is kelr lene bizonyítékot keresni. Ezzel viszont adós marad Koller. Másik nehézség onnan származik, hogy a gyürüfüi és a .szentléleki plébánia rendkívül közel esik egymáshoz. Ha a már emiitett szentlélekpusztai templomemlék helye köré egy 2 km sugarú kört rajzolunk, ebbe a jelenlegi gyürüfüi és szentlél'eki
