Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

Kölked határ térképe a forgói átvágással A töltés elkészülte és a Duna-szabályozás 1820-tól meginduló folyamata végül is a falut egyre inkább kezdte kiszabadítani a mocsár világából. Az akkor még az áradások idején veszélyesen hömpölygő Bédai Duna belső vizzé szelídült, a rétek és kaszálók használhatóbbá váltak. Az árvizek veszélye azonban továbbra Ís fennáll. 1838-ban ismét pusztított az áradás, 1844-ben a protocol I urn ban ismét ennek pusztítását jegyezték be: "Hosszú árviz miatt télen sok marha megdöglött". Az időjárási viszontagságoknak, elemi csapásoknak ez a falu jobban ki volt téve, mint bármelyik más. Egyik évben a Duna pusztított, a másikban a szárazság tette tönkre a termést. 1834-ben olyan nagy volt a szárazság, hogy júliusban már a nyomtatással is végeztek. 86 Az ez évi termés eredményeit a lelkész a protocollumban részletesen is leírja. Nemcsak azért fontos feljegyzések ezek, mert az időjárási viszontagságok hatását láthatjuk a termésekben, hanem azért is, mert világosan kitűnik, hogy a feudalizmus utolsó éveiben ennek a jobbágy falunak apró gazdaságai milyen terményekkel foglalkoztak. "Ószi gabona itt a mi környékünkben a nagy szárazság ellenére Ís bőven termett, s nem volt szorult szemű, konkoly s vad borsó ritkán találtatott benne. Tavaszí t.i. zab, s árpa igen kevés termett - kerti vetemény s eleségnek való zöldség majd semmi sem lett. - zab s tzukor borsó tsak kostolóra sem volt elég - a mi lett azt magnak kellett megzsugorittani. Széna a dombos helyeken majd semmi se lett, tsak a lapályokon s vizenyős helyeken lehetett takarítani. Kolompér apró és kevés, ugy kukoricza is kevés termett. Káposzta ritkaság és igen drága volt is 10-25 váltó forint száz fej - bor felette bővön termett." Ebben az évben még a kutak is kiapadtak. 87