Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

Nem volt szokásban a korai gyermekházasság sem. Az egész faluban mindössze egy 18 éves és öt 19 éves asszony volt 1816-ban. 20 éves korra azonban a lányok férjhez mentek. Férjeik 2-3 évvel voltak idősebbek. A regnicoláris conscriptió és a 3 népességösszesirás felsorolja a lakosság foglajkozását is. A lakosság zöme földmüvelés (108, 109, 117 fó'). Évszázadokon keresztül ez volt a fó'foglalkozás, ez is maradt. Sajnos azonban nem derül az ki, hogy ebból a létszámból hányan voltak halászok. Számuk pedig jelentós lehetett, errŐÍ említést is tesz az 1828. évi összeírás. Viszont a halászoknak telkük vagy telekrészük is volt. Külsőség is és belsőség is. A zsellérek száma általában nem sokat változott (21,19,23,20 fő). Ezek azonban valamennyien házaszsellérek voltak. A szolgák száma jelentéktelen. (2,0,1,6). Kézművesek sem játszottak szerepet (3,1,2,2). A protocollumok és Összeírások szerint ács és kovács mester élt a faluban. A már ismertetett összeírásokból és népesség-táblázatból a lakosság alakulása nyomon követhető egészen a tárgyalt szakasz végéig, 1850-ig. Az 1850-es népesség-összeírás általában az 1849. évi adatokat tükrözi, egyúttal a feudalizmus felszámolásakor ez az utolsó olyan összeírás, mely magában foglalja a jobbágyrendszer-végi állapotokat is. Ezért ez a nagyon keveset használt ösz szeirást részletesen is érdemes megvizsgálni s összevetni az előzőekben leszűrt tapasztalatokkal . 78 1850-ben Kölkeden a helyzet a következő volt: Az össznépség 1816-tól 1846-ig általában 600-700 körül mozgott. A 40-es évek elején volt némi visszaesés, de ez átmenetinek bizonyult. 1846-ban az összlakosság 763, 1850-ben ,899. Jelentős emel kedés ez, de egyúttal az emelkedés tetőpontját is jelenti, mert az elkövetkező időszakban az egykezes következtében, megindul a zuhanás. A lakóházak száma 157 volt (1846-ban 107). Több ház épült, a templom körüli domb tovább zsúfolódott, de elkezdték építeni a házakat a temető-dombon is. Ide számíthatók még a cigánytelepen épült apró házak is. Általában ezekben a házakban két lakás volt. Azok a nagy családok, melyek az előző (főleg az 1816. évi) összeírásokban még együtt laktak, most kezdenekt elkülönülni egymástól. Ha még házon belül maradnak is, ezek már külön lakásnak számítanak (ma is igy van sok kölkedi családban). Érdemes megvizsgálni ezt a folya matot időrendben is. Év Házak száma Lakások (családfők) száma Különbség: 1828 129 136 7 1836 130 130 • 0 1840/41 128 130 2 1845/46 107 130 27 1850 157 252 95 79 A nagycsaládok összetartozása kezd felbomlani. A feudalizmus megszűnte után ez magától érthető folyamat. A telkeken, illetve a robotszolgáltatást teljesítők esetében a népesebb család előnyösebb volt, a munkát több kéz által gyorsabban végezték el. A feudális kötöttségek, melyek a nagycsaládoknak előnyösebbek voltak, megszűntek, a parasztság most már kisebb egységekben is tudta a megélhetését biztosítani .