Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

Meglepő az, hogy a gyermekek száma milyen magas. Nyoma sincs még az egykezes századvégi és 20. századi súlyos következményeinek. Az összeírások szerint az 1-17 éves korú gyermekek száma igen jelentős, 1816ban 253, 1836-ban 172, 1840/41-ben 140, 1845-ben 161. Ez a szám főleg 1816ban magas. Nem ritka az olyan család, ahol 4-5 gyermek volt. Ezek közül a családok közül nem egynél 50-100 év múlva a kettő is soknak számit, tehát nagy divat lett az egyke, sőt az egy sem. Pl. Földvári Mátyás 4 gyerek Isák Bálint 4 gyerek Csomor Máté 4 gyerek Kovács János 5 gyerek Kántor János 4 gyerek Eross István 4 gyerek Dobró József 5 gyerek Tóth András 5 gyerek Erőss Dávid 4 gyerek Dobró András 5 gyerek Földvári István 5 gyerek stb. 76 A század elején meglepően nagy gyermeklétszám a 20-as évek végén erősen csökkenőben van, 1846-ra azonban még mindig 161. Feltehetően ekkor már megindul a kevés gyermekre való törekvés, ami aztán a szabadságharc után - a jobbágyfelszabadítások után - az egykébe torkollott. Ezt igazolja a 3 népesség össze irás is. Itt ugyanis szerepelnek az abban az évben született és meghalt személyek is. Születés 18 34 18 Halálozás 20 33 15 Az 1834. év kivételével a születés és halálozás aránya pozitív. 1847-ben Sebestyén Pál lelkész évekre visszamenőleg feldolgozta a születési és halálozási adatok statisztikáját. Ez a kép is határozottan pozitív. 1847-ben a reformátusok száma 821 volt. 1837-1846-ig bezárólag 298 születés volt és 225-en haltak meg, ez + 73 fős gyarapodást jelent. A legtöbben 3 éves kor alatt haltak meg, szám szerint 112-en. Ez nemcsak az akkoriban általános magas csecsemőhalandóságnak tudható be, hanem a rossz, párás, ködös, mocsaras, levegő nedvesség, rossz ivóvíz következménye. Az egyik rovat kérdőszava a következő: "Járvány, nyavalya jár-e?" Ez alá a következőt jegyezte be: "a hidegláz a leggyakrabban előfordul."