Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

Ide tartozik még a szántóval rendelkező három házaszsellér is, kiknek egyenként 3-3 magyar holdnyi szántójuk volt. Mivel feltételezés szerint a földeket kétnyomásban művelték a megművelt szántóterület nagysága 435 hold az összes szántóterület nagysága 870 hold volt.

48 A kaszálórétek megoszlása a következő volt: 3 szekérre való rétje volt 2 jobbágynak 4 zsellérnek 4 szekérre » 12 jobbágynak 5 szekérre 11 11 iobbáaynak —« 6 szekérre 11 3 jobbágynak 7 szekérre " 4 jobbágynak 8 szekérre " - jobbágynak 9 szekérre 11 1 jobbágynak A legelő területet jórészt a bellyei uradalomtól bérelték. A falunak erdeje nem volt, faizási engedélyük a bellyei uradalomtól volt 30.-Ft ellenében.

49 Az összeírás alapján készült el 1767. július 21-én a falu Urbáriuma. Az urbárium a szokásos szolgáltatásokat sorolja fel, s megállapítja a jobbágytelkek mértékét is, egész telkeket 24 holdban számolva. A robot két vonós marhával, a maga szekerével, a szántások idején pedig 4 marhával, a maga ekéjével és borona jávai történt, az, ál talánosan megszabott időben. A robothoz tartozik még az uradalom szőlőjének a megművelése kézi erővel 50 Az Urbárium bevezetése lényegesen megnehezítette a jobbágyság földesúri kötelezettségeit azzal, hogy a meglévő usust megváltoztatta. Ezzel a török utáni időben a volt török területek enyhébb kötelezettségeit országosan egyésges szintre emelte. A falu helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk azt, hogy a XVIII. sz. lényeges változást nem hozott a falu életében. A lakosság mely lélekszámban keveset változott elsősorban földműves volt. A földmüvelés mellett a halászatnak, madarászásnak és a nádvágásnak volt jelentós szerepe. A század végére valamelyes fejlődés tapasztalható a falu lakosságának számában. Ekkor már a telkes gazdák száma 47, a házaszselléreké 16, a hazátlan zselléreké 4. A szük helyet figyelembe véve ez a létszámnövekedés a telkek további elaprózódásához vezetett, illetve a kétnyomásos gazdálkodást egyre inkább a háromnyomásos váltotta fel, amely rendszerében nagyobb megművelhető földterülethez juttatta a jobbágyokat. A telkek száma nem haladhatta meg a 18-19-et. Ezek megoszlása a következő volt 1785-ben: 1 A = 2 =1 -L=4 32 32 32 32 K> _n J2 = . _I3 _ , 32 32 32 32 lí - 4 ' J5 = 2 J* = 1 J£ = 4 32 32 32 32 20 23 25 = 26 32 32 Z 32 L 32 2Z= 1 H= 1 32 32 51