Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

Év kasok 1724 14 1728 20 1752 9 Nagyjából hasonló mondható el a szólóról is. A szőlő termesztésére csak az úgynevezett Várdomb területe alkalmas. Meglehetősen korlátozott azonban itt a hely. A minőség is igen gyenge. A termés sem jelentős. 1802-ben három kapás szőlő volt itt. A későbbi összeírásokban (a XVIII. században) már a termett bor mennyisége alapján mérték fel a szőlő területeket. Bor Év urna 1721 22 1724 23 1728 1 42 Az 1728-as év csaknem minden téren súlyos következményekkel járt. Valószínű ebben az évben nagy és tartós tavaszi árviz lehetett, amely nem csak a sarjadó őszi vetést pusztította el, hanem orvul jöhetett és az állatállományban is jelentős károkat okozott. Ezért az árviz kitolódása miatt csak kukoricát lehetett vetni, illetve kölest és más kései növényeket. Ez lehet a magyarázata a buza, árpa nagy csökkenésének, a kukorica növekedésének, az állatállomány, főleg a sertésállomány nagyméretű csökkenése ellenére. Összegezve: a gazdasági élet alakulóban, fejlődőben van. A terület azonban csak abban az esetben lenne alkalmas, a nagyobb eredményeket hozó földmüvelésre ha szabályoznák a Duna árterét. Erre azonban csak 100 év múlva került sor. A gazdasági helyzet tehát az évszázadok alatt nemhogy javult volna, hanem egyes esetekben rendkívüli mértékben visszaesett. Milyen szolgáltatása volt ilyen mérsékelt gazdasági eredmények mellett a jobbágyságnak? A telkes jobbágyok szolgáltatása a következő volt: Minden hold szántó után 10 dénár. Minden telekhez tartozó kaszásrét után 20 dénár. Asszonyonként kettő fonat kender. Közösen kb. 300 kéve nádat kellett vágni és beszállítani. A termények után 9-ed és 10-ed. Kocsmáitatás- szt. Mihály naptól szt. György napig a falué, szt. György naptól szt. Mihály napig az uradalomé volt. Faizás az uradalom erdejében évi 18 forint árenda mellett. Minden lakos évente ajándékot adott az uradalomnak: kettő tyúkot, 10 tojást, ökör után 15 dénárt, ló után 10 dénárt, sertések után 10 dénárt, méhkasonként 10 dénárt. Halászati árenda évi 24.-Ft volt. (a halakat vásárra, Pécsre vitték.) Házaszsellérek szolgáltatása évente 50 dénár volt. 43 Természetesen ehhez tartozik még a robotszolgáltatás ís, valamint a megyei, katonai stb. adók. Az állami adók lassú emelkedést mutatnak annak ellenére, hogy a falu lakossága nem növekszik lényegesen az 1750-es évekig. A katonai pénztárnak és a megyei pénztárnak fizetendő adók összegének alakulása 1727-tól 1785-ig: 9 65