Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

resztös Balázs, Mészáros Matiás, Dienös Pétre, Túró Máti, Kis Benedik, Kis Ambrus, Nagy Gergel, Varga Mihál, János Máti, Pap Zsidrnon, Kajtor Dienös, Feketi János, Tas István, másik (!) Lapan Pétre, Csató Kelemen, Gödre István, Jánosi Tomas, összesen tehát 26 adózó.

23 1570-7l-ben Kölked: Rezös Márton, Kozma István, Csgere Ló'rinc, Bucsi György, Csóka Gáspár, Révész András, Kozma János, Varga János, Rozsdás János, Kereszto's Tamás, Lesán István, Nagy Pál, Csomor János, Csatos Dávid, Budai György, Gyöne Kelemen, Manó Ferenc, Döbró' Pál, Gyenes Ambrus, Györe Ferenc, Tol Balázs, Nagy Pál, Kántor Gergely, Gyenes Pál, Gábó Kelemen, Siró Ferenc, György János, Kecskés Mátyás, Zsigmon Ló'rinc, Jó Mihály, Nagy Mátyás, Varga Pál, Kalmár R , Csóka Imre, Jó Pál, Tár Gál, Szánok Benedek, Cserdög Bernát, Bolgár Gergely, Gár Mihály, Lesán Benedek, Gár Jakab, Kovács György, Boksád Isrván, Esó's János, Döbró' Péter, Aranka Lukács, Simon Miklós, Eseri Benedek, Madarász András, Gál Máté, összesen tehát 52 ház.

24 Már a két összeírás összevetésébó'l is kitűnik, hogy bennük 8-10 azonos név szerepel. Jelentős viszont a bevándorlás. Ezek között már szerepelnek azok a nevek kik az 1696-évÍ összeíráskor is megtalálhatók? így Csomor, Keresztes, Kántor, Varga, Eros (vagy Esős), Kovács, Dobró tehát a 10 névből 7. 1696-ban Kölked: Matthaeus Csomor, Isai Lassarj, Blasius Keresztes, Stephanus, Kántor, Joannes Varga, Petrus Mohácsy, Joannes Dobó, Joannes Erős, Andreas Kovács, Petrus Dobró. 25 Mindezek azt bizonyítják, hogy a török alatt a lakosság ^gyarapodott és a Habsburgok felszabadítása idején fogyatkozott meg nagy mértékben. Valójában, hogy a török után nem pusztult ki teljesen a lakosság és megmaradt magyarnak szemben a környező falvakkal és Mohács várossal annak nem lehet más oka, mint a terület már emiitett védettsége. IV. Kölked a török után A terület 1686-87-ben szabadult fel a másfél száz éves török uralom alól. A falu közelében, Nagyharsány mellett zajlott le a török kiszorítását megpecsételő döntőjelentőségü "Nagyharsányi csata" (1687-augusztus 17-én), melyet tévesen II. mohácsi csatának nemeznek. A megye felszabadulása még nem jelentette a helyzet végleges konszolidálódását, a századvég zavaros eseményei, a XVIII. század elején lezajló függetlenségi mozgalmak katonai eseményei tizedelték a lakosságot. Ebből magyarázható az, hogy 1696-ra az adófizetők száma 10-re csökkent le. 26 1702-ben 25 sessió volt és 25 családfő' élt a faluban. (16 fiu és 6 lány.) A rácok támadása elől 1709-ben azonban sokan elmenekültek KölkedrőL Számszerint 9 család, ebből magyarázható az, hogy az 1721-évi összeírásban a falu ismét 10 családra csökkent. 2

^ Érdekes az, hogy eddig jelentős és biztos védelmet jelentő faluból menekültek el annyian. Az eddigi évszázadok gyakorlata éppen az ellenkezőt mutatja. Feltételezhető az, hogy a rác martalócok jól ismerték a faluba vezető utat és meglepetésszerűen, éjszaka támadtak.

28 Összességében tehát a század első felében az igen mostoha körülmények között élő, a Duna állandó éradásainak és a martalócok rablásainak kitett lakosság az évól