Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)

]. gabona-tized (444 kereszt buza után) 8880 akcse 2. fejadó 47 kapu után 2 350 " 3. 24 kereszt árpa 288 " 4. kert-adó 96 " 5. méhkas-adó 251 " 6. káposzta-ti zed 50 " 7. hal tized 750 " 8. Bádhava (büntetések^ 300 " 9. Bidát (sertésadó) 762 " 10. Kendertized 35 " 11. Gyümölcstized 160 11 összesen: 13 922 akcse

20 A töröknek fizetendő' adóból vi ágosan kitűnik, hogy a lakosság mivel foglatko* zott. A legjeneltősebb a földmüve lés volt, ezen belül is a buza és az árpa termesztése. Területe a mai eszéki-országút körüli terület (Kölkedtől-nyugarra). Kert és gyümölcsös akkor is, ma is csak az úgynevezett Várdombon volt. (Nem is lehetett máshol az áradások és mocsarak miatt). Negyedik helyen áll a haltized. Valójában azonban a halászatnak ennél sokkal nagyobb lehetett a szerepe. Ez 13 922 akcse jer lentős összeg volt, elsősorban azért, mert pénzben kellett fizetni, de semmiesetre sem volt több, mint a régi földesúri szolgáltatás. Az évek folyamán gyakran változott a töröknek fizetett szolgáltatások összege. 1568-ban gabonatized címén 4 155 akcset, méhkastized cimén 180 akcse összeget kellett fizetni.

21 Kölked a már vázolt előnyei miatt lakosságát nem vesztette el. A török alatt jó búvóhelynek számító mocsarak, erdők, védelmét sokan felismerték. Többen telepedtek le olyanok, kiknek leszármazottai ma is élnek a faluban. Ebből a szempontból érdemes a falu lakosainak a változását három összeíráson is megvizsgálni. Az 1554 évi, az 1570-71 évi defeterek.és az 1696. évi conscriptió adatai világosan érzékelik azt, hogy a török megszállás kezdeti idejében mennyire megnövekedett a lakosság. Számottevő viszont a csökkenés a török kiűzésének idején. Adófizetők: 1554. 1570-71 1696 22 26 52 10 A török alóli felszabadulás jelentette a legnagyobb megrázkódtatást. A lakosság alakulása szempontjából ennek súlyos következményei voltak. A török alóli felszabadulással együtt járó háborús évek, a felszabadulást követő véres események, vallon zsoldosok, horvát martalócok garázdálkodásai, a gyorsan berendezkedő császári hatalom erőszakos pusztításai minden képzeletet felülmultak. Meg kell azonban jegyzni azt is, hogy nem csak arról van itt szó, hogy a császári seregek garázdálkodásainak áldozata lett a lakosság nagy része,hisz az erdőbe az árterület nádasaiba mint korábban, akkor Ís bemenekültek volna, hanem éppen a garázdálkodások nagy foka miatt a magyar lakosságból sokan török területekre menekültek Hogy mennyire nem arról van szó, hogy a török alatt pusztult el a lakosság, azt a fentebb közölt Összeírásokban szereplő nevek összevetései is igazolják: 1554-ben Kőiket (t-vel): őse János, Gaz Jakab, Kozma Dimitre, Csira Mathias, Sebestyén Benedik, Madaráz Gergel, Nagy pál, Varga Bálind, Odán Miklós, Ke-