Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)
első lakók. Lehet, hogy menekültek voltak ezek. A feudális rend azonban rájuk is kiterjesztette hatalmát. II. A falu élete a középkorban t Kölked neve középkori eredetű. A Mohács előtti oklevelekben nyomon lehet követni az elnevezéseket, azok alakulását: Kwlked, Kewlked, Kelkedy, Kulkeedy, Kulkedy, Kulked, Külked, stb. elnevezések alatt szerepel a korai oklevelekben. 4 Az Árpádok korában a község tehát lakott hely volt. A pécsváradi Apátság hormis alapító levele szerint az Apátság birtoka. Nem sokkal később azonban a falu nagyobbik része a pécsi püspökség tulajdonába ment át. 1057-ben Radó nádor a pé<csi sz. Péter püspökségnek adományozta a falut 10 szolgával, feleségeivel és fiaival és minden tartozékaival az ősei által megállapított határok szerint; kivéve három halászt és egy szántót s a közös földből annyit, amennyit, egy eke megművel, ezeket a pécsváradi sz. Benedek Egyháznak adta. 5 Az 1057-évi oklevélből két dolgot érdemes megjegyezni. Az egyik az, hogy a falunak két földesura volt: a pécsi püspök és a pécsváradi Apátság. Kölkeden kivül a pécsi egyházmegyében nincs még egy olyan falu, melyet ketten birtokolnának. A másik az Apátság részére adott szolgák foglalkozásának megoszlása szempontjából érdekes. Az, hogy egy földműves mellett három halászról beszél azt bizonyítja, hogy a falu lakosai már akkor zömében halászok voltak. Az oklevél külön kihangsúlyozza a halász elnevezést, tehát nem olyan földművesekről van szó, akik mellesleg halásznak is, hanem olyan halászokról akik csak halásznak. Nem nehéz megállapítani, hogy abban az időben hol volt a falu határa, még könnyebb arra következtetni, hogy hol volt maga a falu. Ugyanis letelepedésre még 100 'évvel ezelőtt is a környéken két hely volt csak alkal mas; a mai Várdomb és a mai falu. Mivel a falu lakosainak legnagyobb része volt, csakis ez utóbbi jöhetett számításba. A Várhegyen zömében római emlékek kerültek felszínre, nyílván az csak a római időben volt lakott terület, viszont a mai halászfalu körül számos középkori eredetű - főleg cserépedény töredék- került elő. (pl. 1969-ben a Major területén istálló építés alkalmával cserépedény töredékek és égető kemence maradványok kerültek elő). Mivel a középkori falut mocsár és víz vette körül egyéb helyeken letelepedni nem lehetett. A mai falu területén két kiemelkedő domb van. Ezek még szemmel is láthatók annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben lecsapolás és feltöltés következtében a mélyenfekvő, vizes területek erősen feltöltődtek. E két kiemelkedés közül az egyik évszázadok óta a temető, igy csak a másikon épülhettek a lakóházak. Mohács alatt a Dunát újra szélesedő ártér kiséri. Az ármentes szint pereme melyen a város települt, széles ívben nyugat felé elhúzódik a Dunától, majd déli irányba fordul. A nyugat felé domborodó íves partvonal négy kilóméterrel Mohácstól délre, ismét kelet felé tart, és félszigetszerüen szögeli ki az ártérben. Az ármentes kiszögelés végétől tovább kelet felé kb. 1000 lépésre mintegy arról leszakadva, kettős, vízmentes magaslaton, dörmőn találjuk Kölked falut. A település tehát már az ártérben volt, bár az ármentes tarasz és a köztelevő tér az un. Puszta valamivel magasabban feküdt, mint az attól ászakra és délre eső területek. A Pusztát észak-déli irányban három