Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről

DNy DK ÉNy ÉK Összes Ttsz 1963 131 138 59 296 624 Ttsz 1722 100 85 52 220 457 Ttsz + 31 53 7 76 167 Ntsz 1963 28 22 13 3 66 Ntsz 1722 2 4 8 1 15 Ntsz + 26 18 5 • 2 51 Ujtsz 1963 5 7 26 8 46 Ujtsz 1722 _ _ _ _ _ Ujtsz + 5 7 26 8 46 Összesen 1963 164 167 98 307 736 Összesen 1722 102 89 60 221 472 Összesen + 62 78 38 86 264 Fenti táblázatból, különösen ha az összehasonlításokat százalékos alapon végez*zük, világosan kitűnik, hogy a telkek aprózódási folyamata erős lendületet vett. Ily módon a telkek száma 36 %-al növekedett. Ebbó'l a DNY-i és az ÉK-i negyedek az átlagnak megfeleló'en vették ki részüket. De a DK-i negyed, hol bőven volt mit felosztani, 62 %-al növelte telkeinek számát megosztás révén. Az ENY-i negyedben ez a változás csak 13 %-os. Ugyanis ott a telekmegosztások számát Jelentékeny mértékben kiegyenlítette az a nagymértékű telekösszevonás, mely az uj Notre Dame zárda és a vele kapcsolatos iskolák helyszükségletét kellett biztosítsa. Telek számának növelését e helyett más módon tudta biztosítani. A Szent István tér keleti és nyugati oldalán, a vár előterét képező, nagy, beépítetlen területek voltak. Ezeknek jelentékeny részét építették be. Még szerencse, hogy a Sétatér megmenekült. A másik három negyednek csak minimális területek álltak ilyen célból rendelkezésre. A harmadik forrás, mely lehetőséget adott a telekszám növelésére, az egyház, de főként a szerzetesrendek, nagy kiterjedésű telkei voltak. Ebből, legbővebben a DNY-i negyed részesedett. Részben a ferencesek által 1882-92 között végrehajtott, önkéntes parcellázás, részben a Püspökkert felosztása révén volt rá mód. Ugyanis, csere révén, a belügyminiszter 1872. XI. 30-án kelt jóváhagyásával, a város megszerezte a püspükkertet és rövidesen felosztotta. Kétségtelenül, a nagyobbik részt középületek részére tartotta fenn, de jutott még az Eötvös utca kialakítására is lehetőség. Számottevő volt a DK-i negyed részesedése is. Ennek zöme, a feloszlatott dominikánus rend telkéből eredt, a XV

III. század végén, de néhány uj telekkel hozzájárult az irgalmas rend. Mindezeket figyelembe véve, a belváros összes telkeinek száma a vizsgált időszakban 56 %^al nőtt. Ahol már eléggé előre haladott volt az aprózódás, az ÉK-i negyedben, ez csak 39 %-ot tett ki, de a DNY-i 61 %-ot, az ÉNY-i 63 %-ot nyert. De az élen a DK-i negyed járt, a maga 88%^os telekszám növelésével.