Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről
póttól, nem maradt számomra más választás, mint megkísérelni a telekkönyv adatai alapján, megfelelőbb térkép elkészítését. Ezen munkámat a Babics-féle térkép sok szempontból megkönnyítette, amiért szerzó'nek hálás is vagyok. Röviden ismerkedjünk meg a telekkönyvvel. Az első' három kötet tartalmazza a közigazgatás, a káptalan és a szerzetesrendek birtokában lévó' telkek kivételével az összes telkeket, tekintet nélkül } arra, hogy be vannak-e építve, avagy üresen állnak, vagy kert céljára szolgálnak. De az akkori tényleges helyzetet lerögzíti. Feltünteti a birtokos nevét, Tartalmazza a magasabb tisztség viseló1<nél és az iparosoknál a foglalkozás megjelölését. Megadja a telek fó'bb méreteit bécsi ölekben és lábakban, a felméró1< által szükségesnek tartott mértékben. A mérés pontossága néha fél öl, vagy fél láb, de túlnyomóan egész láb. * Megadja égtáj szerint a szomszédokat név szerint, illetve a telek határait érintő' utcák neveit. Esetenként egyidejű, vagy késó'bbi széljegyzetek korábbi, vagy későbbi tulajdonosokra utalnak, A megadott méretek száma igen eltérő'. A város délnyugati negyede, ahol a telekkönyv kezdó'dik, a belvárosnak domborzatilag a legegyenletesebb és leglaposabb része. Az utcák lefutása és a telkek alakja is a legszabályosabb, ennek megfelelően. Itt, az esetek többségében, csak a bejárati oldal és a telek hosszát adja meg. Egyes telkeknél, ahol a szomszédokhoz való csatlakozás bonyolultabb, vagy a telek hosszában lényegesen szűkül, vagy bó'vül, a telek végének, néha közbenső' részének szélességét is. Később rendszeressé válik, hogy a telek két oldalának hosszát külön is megadja. Néha, bonyolultabb telekalakoknál szóbeli magyarázattal is szolgál, de SOJnos ezeket többnyire nem tudtam hasznosítani, annyira feltételezték a helyi viszonyok pontos ismeretét. Elsó' pillantásra látható volt, hogy a közölt adatok alapján a telkeket egyértelműen megrajzolni nem lehet. Illetve csak akkor lehetne, ha az oldalak csatlakozásai mindig derékszögüek lennének, só't sok esetben még akkor sem. Ezen kivül szükséges lenne, hogy az oldalak egyenesek legyenek és törésmentesek. Már pedig ilyen jellegű településeknél, mint Pécs belvárosa is, az ilyen esetek rendkívül ritkák. Olyan átlósirányu méretek, melyek a szabálytalan sokszögű telkek határvonalait merevítenék, nincsenek. Ismételt kísérletekkel sikerült alkalmas módszert kialakítani a telkek rekonstruálására, amely két alapelvből indult ki. Az egyik az volt, hogy a szomszédos telkek szügségképpen érintkeznek egymással, közöttük hézag nem lehet. Ezért nem egyenes telkek megrajzolását kell végezni, hanem egyszerre egész telektömböket kell megrajzolni. A másik pedig azon a feltételezésen alapjlt, hogy számos olyan telek kell legyen, mely az idok folyamán nem változott, illetve csak felosztották, vagy szomszédos telkekkel összevonták, de oly módon, hogy egyes eredeti határok változatlanok maradtak. Ezen elvek alkalmazása a gyakorlatban be is vált. Meg kellett vizsgálni a megadott méretek pontosságát, a mérési eljárás megbízhatóságát is. E téren sajnos számos hibaforrás jelentkezett. Mint emiitettem, a mérés lábnyi pontossággal történt, tehát minden mért hoszsznál fél lábnyi pontossággal történt, tehát minden mért hossznál fél lábnyi eltérést eleve fel lehet tételezni. Ez mért hosszanként már 0, 16 m-es hiba lehet, de szabálytalan hiba.