Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Baranya Margit: A Népi Kollégiumok Országos Szövetségének pécsi kollégiumai

1948-ban a fenti osztályokon kivül volt a NÉKOSZ-nak honismereti, nyilvántartási, egészségügyi osztálya és külügyi alosztálya. 1948. október 18-tól az osztályok száma háromra korlátozódott: nevelési (kultúra, sport, könyvtár, sajtó, nyelvoktatás), nyilvántartási és gazdasági osztályra. Ettől az időtől kezdve az ellenőrzési és irányítási rendszer is megváltozott, mert a központ a középiskolák irányítására területi insfruktori állást, a főiskolák irányítására szakfelügyelői állást rendszeresített, míg addig csak esetenkénti kiszállások és a jelentések alapján, valamint az igazgatói értekezletek révén tartott fenn kapcsolatot a vidéki intézetekkel. (VKM. CDKH. 290.956/1949. sz. leirat). A NÉKOSZ intézményeinek, így a pécsi népi kollégiumok anyagi ügyeit is az egyes kollégiumokban működő gondnokok intézték, viszont az anyagi ellátás központi rendjét a Gazdasági Hivatal fogta egybe. Változás csak 1949-ben, az 1948/49-es tanév utolsó negyedében következett be, amikor az ODKH felszámolta a Gazdasági Hivatalokat és minden kollégiumot önálló gazdasági elszámolási egységgé szervezett. A NÉKOSZ széles hálózattal, az egész országra kiterjedő központi szervként, mint a társadalom által fenntartott és létrehozott intézmény működött, de ugyanakkor állami támogatásban is részesült. A mozgalom országos jellegűvé vált, hibája azonban az volt, hogy az akkori pártkoalíciós együttműködés túlságosan hangsulyozottá tette a Kisgazda Párt egyoldalú és romantikus parasztszemléletének érvényesülését. Az egységes parasztság gondolatvilágának előtérbe kerülése pedig helytelen irányt szabott a kollégium nevelési szellemének, amelyből nehéz munka árán szabadították ki az öntudatos nevelők a kollégiumi ifjúságot. 1948 őszén a Magyar Dolgozók Pártja bírálattal fordult a NEKOSZ felé egyes elhajlásai miatt, de alapvetően pozitívan értékelte addigi tevékenységét. Egyben kifejezésre juttatta a gondolatot, hogy az oktatás és nevelés a társadalom egészének, a társadalom politikai szervezetének, az államnak ügye, s a NEKOSZ korábbii formájában betöltötte feladatát. Az 1948/1949. tanév lezárása után megszűnt a NEKOSZ is, és 1949, július 1-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban alakult főiskolás, továbbá közép- és általános iskolai kollégiumi ügyosztály vette át a kollégiumi ügyek intézését. Ez az ügyosztály egyébként már 1948. szeptember 1-én megalakult az állami kollégiumok irányítására, viszont akkor még fennállott a NEKOSZ, amely fölött az ügyosztály ellenőrző szerepet töltött be. Ugyanakkor a tankerületi főigazgatóságokon NÉKOSZ tagokból kollégiumi referenseket állított be a kormányzat a népi kollégiumok és internátusok működésének összehangolására. Ez a szervezeti kettősség szűnt meg 1949. július 1-én, amikor a NÉKOSZ apparátusát és szervezetét átvette a VKM Orsz. Diákjóléti és Kollégiumi Hivatala. E hivatal 1949. szeptember 14-én átszervezte a főiskolás kollégiumokat, jelentősen megváltoztatta jogelődjének, a NÉKOSZ-nak kollégiumi rendszerét. 1949. december 13-án a VKM VI. főosztálya "Országos Kollégiumi Központ" nevet vette fel. A NÉKOSZ, mint egyesület, egy ideig még fennmaradt, végül az 5462-138/1950. BMi. rendelettel 1950. júniusában a Belügyminisztérium törölte az egyesületek sorából. A NEKOSZ tehát lényegében már 1949. június 30-án megszűnt, de egyesületi tevékenységét formailag és jogilag csak 1950 júniusával számolta fel a kormányzat. Mint egyesület azonban a kollégiumi ügyekkel már nem foglalkozott, mert ezt a funkcióját ténylegesen 1949. július 1-től az ODKH vette át. 1950-től kezdődően a kollégiumi rendszer teljes egészében megváltozott és általánossá lett a törekvés,