Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Katona Imre: A Zsolnay-eozin kialakulása a korabeli dokumentumok tükrében

az alap szine, amelyet megint különféle módon lehet kezelni. Az egyszerű tény az, hogy a folysavval fel lehet olvasztani a felsőbb rétegeket és akkor a rézoxidul eltűnik és mutatkozik a rézoxid gyenge zöld vagy kékes szine: A'folysavmaratás mellett még egy másik módszert is lehet alkalmazni, t. i. amikor szép sárga vagy vörös fényhatásokra törekszünk. Ezt pedig ugy érjük el, ha az ezüstöt, akár klórezüst, akár ezüstnitrát vagy kénezüst alakjában, valamely indifferens porral rákenjük a felületre és az emiitett módon kezeljük, akkor a leggyönyörűbb színhatásokat lehet kapni. Ezt a módszert ma is használják az üvegfestésre. Némelykor azonban az ezüst ugy redukálódik fémmé, mint a réz és azokban a véghetetlenül vékony rétegekben a legszebb violaszinü lüsztert lehet látni. Ha nagyobb ezüstmennyiséggel telítjük, akkor az ezüst, 1100 fokon felül hevítve, a megmerevedésnél' kihűl és kristályosodik, amivel szintén szép hatásokat lehet elérni. Nem mindig csinálták ezeket az edényeket a Zsolnay-féle gyárban, de már a legrégibb időben, az első párisi kiállítás alkalmával feltűntek sajátságos gyártmányai, amelyek eleinte a legközönségesebb agyagból készültek. Addig emelkedett egyre jobban a gyártás, m ig végre azon magas fokra jutott, amelynek tanujeleit most itt is látjuk. Igen érdekes dolog és ez is 1878 óta datálódik, amikor először tünt fel Deck francia keramístának munkája. O volt az első, aki először készítette nagyban azokat a gyönyörű képeket, melyeknek előállítására sajátságos módszert használt. Félig reliefszerüen festett, nyers fayance alapra glazurávai kevert fémoxidokkal. Erre alacsony temperaturánál olvadó mázt borított és ez behatolt az oxídos masszába és olyan hatásokat létesített, amelyeket nem lehetett még eddig olajfestékkel elérni. Ezt is Zsolnay javított kiadásban nagyban csinálta ólommentes, földpátfartalmu glazurávai és ezáltal teremtette azokat a mondhatni örökké tartó anyagokat. A pécsi eozin kialakulása nem máról-holnapra, hanem hosszú ideig, évekig, illetve évtizedekig tartó folyamat és kemény küzdelem eredménye volt. Kétségtelen, hogy az eozinnal való foglalkozást Deck és Massier eredményei isnpirálták. Az 1889-es párizsi világkiállításon bemutatott tárgyakon kivül Deck 1887-ben megjelent könyvének is szerepe volt a technika iránt megnyilvánuló nemzetközi, ííletye hazai érdeklődésnek. E hosszú, küzdelmes ut csupán néhány fontosabb állomását illusztráltuk levélbeli és irodalmi adataink, forrásaink segítségével. Ez is mutatja, hogy egy-egy ujabb technika elsajátításáért vívott harc tele van bonyolult, nehezen vagy egyáltalán feloldhatatlan ellentmondásokkal, személyi konfliktusokkal, s az eredmény sem független a rendelkezésre álló objektiv és szubjektív feltételektől.