Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Katona Imre: A Zsolnay-eozin kialakulása a korabeli dokumentumok tükrében

Ezzel magam részéről ezt a polémiát befejezem, ha csak Wartha tanár ur nem hajlandó saját tapasztalásai alapján a rézlüszterek technikáját szakszerűen megvitatni, de oly kifejezésekre, mint "nincsen fogalma" és "téved, ha azt hiszi" ezentúl csak azt válaszolom: "Tessék a kísérleti anyagomat megczáfolni !" Ez utóbbit pedig bármikor az érdeklődőknek szívesen bemutatom. Petrik Lajos." Petrik szerint tehát a spanyol mór edényeken, az olasz ma jolikán alkalmazott rézfényü festéket, az un. lüsztert ugy állítják elő, hogy a kész mázas edényt olyan agyagos péppel vonják be, melyhez rézvegyületek vannak keverve. Ha az ilyképpen befestett edényt azután füstölgő tűzben gyönge izzásig felhevítik, a réz átdiffundál a mázba és azt rézfényüvé teszi. A lüszter beégetése olyan alacsony hőfoknál történhet, melynél az ónmáz nem puhul még meg, ugy, hogy lehűlés után az árura festett agyagos keverék lemosható, mikor az alatta levő lüszter látható lesz. Ha pedig ezüstvegyületet tartalmazó pépet festünk a mázra, aranysárga lüsztert nyerünk. A francia Deck a lüszterek előállítására a következő keveréket alkalmazta: Vörös lüszter: Sárga lüszter: Rézszulfid 5 s. r. Rézszulfid 10 s. r. Onoxid 2 s. r. Vasszulfid 5 s. r. Korom 1 s. r. Ezüst szulfid 1 s.r. Okra 4 s.r. Okra 12 s.r. Azt hihetnénk, hogy Wartha ezzel szemben merőben újfajta eljárást alkalmazott flambéi készítésekor. "Ha azt hiszi, hogy a vörös lüszter előállítása a Deck-féle eljárás szerint sikerül, ... ugy nagyon, de nagyon téved - irta a Művészi Ipar 1892-es számában Petriknek válaszolva. Ezzel szemben Wartha 1891. szeptember 24-én kelt első leírása szerint saját módszerét " Deck-Wartha-féle eljárásnak" nevezi, mert lényegében a Deck által javasolt keveréket használja azzal az eltéréssel, hogy a rézszulfid helyett "vízzel vagy ecettel vegyitett vörösrézkovával" vonja be a lüszterezendő edényt. 1891-ben szerepel a rouge flambé először kiállításon Magyarországon, méghozzá két kiállítónál, Zsolnay Vilmosnál és Wartha Vincénél is. Míg Zsolnay az 189 l-es agyagipari tárlaton szerepelt lüsztereivel először, Wartha Vince az Iparművészeti Társulat ugyanezévi karácsonyi kiállításán mutatta be először rouge flambéit. Zsolnay bemutatójáról Petrik ezeket írja: (Művészeti Ipar, 1891. 183.1.) "Mivel Diner ur azt állítja, hogy sem Zsolnay, sem Fischer uj technikát nem mutatott be, felemlítem, hogy Zsolnay a sejtes diszfayenceokon kivül, melyeket már az iparművészeti társulat karácsonyi tárlatán is láttunk, mind újdonságot lüszterekkel és domború aranyozással díszített edényeket mutatott be. Fischer pedig ..." Wartha második rouge flambe bemutatójára az Iparművészeti Társulat 1893. évi karácsonyi kiállításán került sor, mint ez Batai Gábor "Az Iparművészeti Társulat karácsonyi tárlata" cimü és a Művészi Ipar 1893-as évfolyamának 148. oldalán levő híradásából is kitűnik: "E tárlaton láttuk két évvel ezelőtt először, az idén másod izben Wartha Vincze műegyetemi tanárnak a fémfényü máz előállítása körül tett kísérleteinek szép eredményét, melynek nagy fontosságát a kerámiában mindenki elismeri, a ki tudja, miről van szó."