Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Katona Imre: A Zsolnay-eozin kialakulása a korabeli dokumentumok tükrében

Már hosszabb idó' áfa s jóval a Manufacture Nationale keletkezése előtt foglalkozott Deck e két probléma megoldásával s habár ő sem volt képes az égetés eredményét előre meghatározni, mégis flambéi ép oly szépek, sőt talán szebbek mint Sévres-é, máza a rubinvörös, a kék, vagy a zöld minden árnyalatával, ugy átlátszóságát, mint fényét illetőleg eléri a chinai eredetieket." (14-15.1.) Flambékat és máz alatti arany alapokat még Mil let Optat is készít Sevres-ben, de kevésbé szépen, mig Peyrusson-tól LÍmoges-ban kitűnő, nagy tűzben égetett un. "trempage"- "jaspé"-kat láttam, melyeket a Szent-Pétervári múzeum vett meg. "Egyáltalán a flambék készítésével nagyon sokan foglalkoznak most Dél-Franciaországban Valory és Nizza környékén, hol a római gyarmatok örökségeként az agyag ipar, sőt még az antik formák is, a házi és a gyári iparnál is megmaradtak, Massier Clement és mások szintén egyszínű, kivált sötét-vörös mázakat vagy zöldes és barnás-szürke flambékat keresnek, de nem egyenlő sikerrel, mert néha a márvány színét akarják utánozni s a keramikát kivetkőztetik eredeti alakjából. Kívánatos volna, ha a sevrés-i gyár kutatásainak eddigi eredményét, elvégre a közönséggel is közölné. Evvel a magányosoknak sok költséget kímélne meg s általánosítaná a folyamatban lévő mozgalmat." (15.1.) Érdekes, hogy a flambé-ról szóló első érdemi tájékoztatás mégsem francia, hanem német inspirácíóju. Petrik Lajos: A Seger-porczelIán összetétele, Művészi Ipar, 1888. 112-118. I. - Írja: "... A chinai rézvörös előállításával kísérleteket nem tettem, mivel rendelkezésemre álló kemenczében a láng minőségének szabályozása nem lehetséges és igy kilátás a sikerre nincsen, azonban felemlítem, hogy az égetés alkalmával, mikor véletlenségből redukáló gázak hatoltak a tokba; a rézzel festett máz vörös lett, s igy azt hiszem, hogy kellő berendezés mellett ezen titok is megfejthető volna." Az uj mázak első nagyszabású seregszemléje az 1889-es párizsi világkiállítás volt. A magyar kereskedelmi és ipari kormányzat Petrik Lajos ipariskolai tanárt küldte ki a kiállítás újdonságainak tanulmányozására, de természetesen magánemberként más magyar szakértő - többek között Wartha Vince is - résztvett a nagyszabású nemzetközi bemutatón. Tulajdonképpen ennek tapasztalatai vezettek az eozinnal folytatott kísérletek megkezdéséhez. Még 1889, ill. 1890-ben sor került a párizsi világkiállítás tanulságainak »"szé* lesebb körben való megismertetése czéljából" előadások tartására az ipar, illetve az iparművészet különböző területeiről. Az előadásokat a Technológiai Iparmúzeum rendezte és az intézet tanárai összesen 16 előadást tartottak a különböző iparágakról, közöttük Petrik Lajos tanár az agyag- és üvegiparról. "Ezen előadásoknak egy része teljesen vagy kivonatosan Technológiai Lapok a Művészi Ipar, a Gazdasági Mérnök és az Iparügyek czimü folyóiratokban nyomtatásban is megjelent." (Jelentés a magy. kir. Technológiai Iparmúzeum 1899/90. évi működéséről. Szerk. Taborsky Otto-Hegedüs Károly, Bp. 1890. 5.1.) "Alábbiakban Petrik Lajosnak a Művészi Ipar, 1890. évi számában megjelent "A keramika az 1899. évi párisi tárlaton" c. cikkéből (21-22. I.) idézünk: "Az utánzatok közé sorozhatjuk a tárlatnak egyik legfeltűnőbb újdonságát - habár ez ellentmondásnak látszik - a mór fémfényü (faience a reflets métalliques edényeket, melyekkel Massier P. Clement) au Golfe-jüan) tünt fel. Massiernek sikerült e régi, elfelejtett technikát a legtökéletesebb módon megint föleleveníteni, sőt lüszterje sokkal több színárnyalatot mutat, mint a régi spanyol-mór edények. . . A puha porczellán felkarolásával összefügg a tárlat újdonsága, t. i. a khinai rézvörös (rouge flambée) edények. Majdnem azt lehetne mondani, hogy a rouge