Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Tímár György: Profán és templomtitulusból eredő falunevek találkozása a XIV. századi Baranya ÉNy-i szögletén

a hódoltság korából fennálló templomát a katolikussá lett falu ismét Szt. Dénes tiszteletére rendeli. Jelenleg álló, 1797-ben épült templomának titulusa változatlanul Szt. Dénes.

63 Németi = Szentjakab. Nagyváty, Zsibót, Szentdénes vidékén két Németi nevü faluról is tud a Regisztrum. Az egyiké a Szt. Jakab templom. Szentjakab mint falunév is ismert a XIV. századi oklevélből. A XVI. sz-i nagy összeírások se Németi, se Szentjakab faluról nem tudnak a vidékünkön. Ugyanakkor a Szt. Jakab tempi mot két pappal is feljegyzik az 1542-es diká

lis összeírásba. Németi = Szentjakab falu vagy eltűnt a templom melló'l, vagy uj néven keresendő' az 1542-es összeírás a vidékre jelzett falvai között.

64 Agtelek = Keresztúr, Györffy térképén Keresztúr szomszédságában Teleki falut láthatjuk. (Ez persze nem azonos Szentdénes = Telekivel) A Keresztúr melletti Teleki emléke Almáskeresztur határában Teleki-rét, -erdó', -hegy. Véleményem szerint Telek és Agtelek egy azonos falu két nevének változata. A Regisztrum idejében még egy falunak számító Agtelek és Keresztúr névbeii és valóságos szétválása feltehetőleg csak az anjoukorban mehetett végbe. Az 1542-es összeírás míndkettó't külön veszi sorba, Keresztúr templomát is feljegyzi. A török után csak Keresztúr falu támadt életre.

65 Erszék = Szentmárton. Itt a templom titulusa, mely a Regisztrumban még szabályos falunévi alakban is megtalálható, a későbbiek folyamán nem gyarapította megyénk számos "Szentmárton" helynevét. A nevek küzdelméből itt a profán került ki győztesen. A XVI. századi összeírások felsorolják a falvak között,

66 a hódoltság alatt pusztává lett.

67 A török idole multával uj birtokosa nem népesítette be. Reuter C. közlése alapján Györffy hajdani templomának romjait említi. A templom titulusát már nem ó'rizte meg emlékezetében a vidék lakossága.

6 Gyürüfü = Szentlélek. Az ó'si jobbágyfalu Gyürüfü a Gyürüpatak bal partján helyezkedett el. Agyonrozsdáit vasszerszám töredékeit, összetört cserépedény darabkáit veti ki néha itt a földbó'l az eke.

69 E helytó'l pár száz méternyire ENy-ra, a patak túlsó partján állott a hajdani Szentlélek templom. E templom környékén egytelkes nemesek telepedtek le akkor, amikor a fehérvári káptalan irdatlan erdó'inek szélén sorra létesültek a nemesi falvak: Szebény, Végág, Nyerló'd, Lapsi, Ibafa stb.

70 Ezek sorában találjuk a szentléleki nemesek pár telekbó'l álló falucskáját is.

71 A hódoltság kezdetén csak Szentlélek került be a defterekbe.

72 A XVII sz. utolsó évtizedében viszont Gyürüfünek van pár lakója. 73 A Rákóczi szabadságharc alatt elnéptelenedett vidéken kesébb újjáéledtek a települések. Gyürüfü nevét 1760-tól, a majorság nevét (elébb Gyürüfü-puszta, kesébb Szentiélek-puszta) 1830 után olvashatjuk az anyakönyvekben. 74