Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Mándoki László: Adalékok a baranyai bosnyákok nyelvjárásához - Szemelvények a pécsi szürszabók céhkönyvéből

MÁNDOKI LÁSZLÓ: Adalékok a baranyai bosnyákok nyelvjárásához Szemelvények a pécsi szűrszabók céhkönyvéből — A muzeumok és levéltárak gyűjtőkörének elhatárolása régen vajúdó probléma - most végre a megoldás útjára lépett. A Baranya Megyei Levéltár és a Baranya megyei Muzeumok Igazgatósága között megkezdődött a gyűjtemények illetékesség szerinti átadása, s e munka során számos olyan tárgy és dokumnetum került az illetékes kutatók kezébe, amely uj kutatások sorát indíthatja el. Ilyen dokumentumnak tartom a pécsi szürszabók céhkönyvét is, amely 1710-től sorolja fel a céh tisztségviselőit, 1717-től pedig szegődtetési szerződéseket is rögzít. A sok egyéb figyelemre méltó feljegyzés mellett mint nyelvi emlék is figyelmet érdemel ez a protocollum: a pécsi bosnyákok nyelvi emléke.

1 Nem kivánom e fontos dokumentumot feldolgozni, az alább közlendő, a XVIII. század első harmadára szorítkozó szemelvényekkel csak szlavistáink figyelmét szeretném felhívni a ievéitárakban őrzött egyik legfontosabb forráscsoportra. Céheink délszláv (szerb-horvát) nyelvű kiváltságlevelei közül az egyik nemrég látott napvilágot, 2 és - tudomásom szerint - a pécsi múzeum kiadásában megjelenő Dunántúli Dolgozatok 6. számának lapjain kivül az Acta Slavica lapjain is közli majd Sarosácz György, a mohácsi múzeum igazgatója a mohácsi korsós és fazekas céh szerb-horvát nyelvű kiváltságlevelét. A Baranya Megyei Levéltár anyagából a tobakosok céhének (részben délszláv) anyagát szakdolgozatában hasznosította Frankovícs György - remélhetőleg hamarosan publikációt is láthatunk belőle. A Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályán őrzött, s most a Baranya Megyei Levéltár kezelésébe átadott kötet azért értékes, mert a pécsi bosnyákok XVIII. századi nyelvállapotára vet fényt, s nem kötött formulák, hanem az akkori élő beszédhez közei álló szövegek írásos megörökítése. Közlésem betűhív, csupán a "hosszú" s, a "delta" d és a kétpontos y jelölésétől tekintettem el. Meg kell még jegyeznem, hogy a nagy i és a nagy j az esetek többségében szinte teljesen azonos. A gyakrabban előforduló rövidítések feloldását itt adom: Dni = Domini, Gar = gospodar, Gon = gospodin, Gorî = gospodari, Gosz = = gospodar, Gna = godina, f., fo. = forint.) A rövidítést a nagybetűt követő betűk fölé húzott hullámvonallal legtöbbször a jegyzőkönyv vezetői is jelölték, de nem mindig, néha pedig kettősponttal utalnak a rövidítés tenyéré, pl. febru: = február.) Az alábbi szövegek helyesírás-történeti tekintetben is figyelemre méltók. Nem kívánom a sajátosságokat elemezni, csupán néhány érdekességre hívnám fel a figyelmet (hogy ezzel az olvasást is megkönnyítsem): az y (az eretetiben szinte mindig két IS 145