Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

Ezenkívül - Kardos Kálmán fó'ispán és Szily László alispán ajánlásával - Várady Ferenc külön is szerkesztett egy felhívást, amelyet kinyomatott és megküldött a megye minden olyan személyének, akitől anyagi, erkölcsi,vagy tudományos támogatást várt. Körlevelének fejlécét a vármegye cimere díszítette. Szószerinti szövege a következő volt: "Igen tisztelt Uraml - Ugy vélem, gondolom, elérkezett az idő, hogy hazánk több derék vármegyéjének példáján buzdulva: vármegyénk, Baranya vármegye monográfiájának megírásához fogjunk. Ha a mult idők emlékeit, s a jelenkor eseményeit meg nem örökítjük, az egymásra nehezedő századok eltemetik a multat, a jelent a mult omladékai közé sodorják, s a jövő nemzedék előtt mindent sötét feledés borit el. Már ma is nagy nehézséggel lehet bevilágítani a mult rejtélyes tömkelegét; ma még azonban elhat a kutató lélek soha ki nem alvó fénye a mult titokzatos messzeségébe, s elővarázsolja a régesrégen letűnt napok rejtett emlékeit. Ne késsünk, fogjunk munkához; én szívesen vállalkozom rá, s igyekezni fogok erőm-, s tehetségemhez képest odahatni, hogy a munkát siker koronázza. El is határoztam, hogy "Baranya vármegye múltja és jelenje szóval és képpel" cim alatt megszerkesztem vármegyénk monográfiáját, s az adatgyűjtést nyomban meg is kezdem. 1845-ben jelent meg egy könyv Pécsett a következő címmel: "Baranya. Emlékirat, mellyel a Pécsett MÜCCCXLV. aug. elején összegyűlt magyar orvosok és természetvizsgálóknak kedveskedik nagykéri Scitovszky János pécsi püspök, cs. k. valóságos benső titkos tanácsnok, a szépmüvészetek, bölcsészet és hittudományok tanára, a kir. magyar természettudományi, római t. arcadiai társulat tagja, a magyar orvosok és természetvizsgálók VI. nagygyűlésének elnöke." Ezt a 350 oldalra terjedő könyvet boldogult Haas Mihály, akkori pécsi lyceumi tanár állította össze. Elismerés az érdemnek! A derék férfiú hasznos szolgálatot tett müvével, mert a műben, bár kis alakban, s halvány színekkel, de mégis megörökítette Baranya vármegye képét. E mü megjelenése óta majdnem félszázad zajlott le, s nem jutott eszébe senkinek sem, hogy az alig pár száz példányban kibocsájtott, s ma már csak itt-ott ritkaság képpen őrzött könyvet jobb, terjedelmesebb, s a vármegye nevezetes múltjának, jelenjének, méltóságának és tekintélyének híven megfelelő munkával kellene pótolni. Vagy ha volt is, aki erre gondolt, nem adott kifejezést szándékának, vagy ha a szándék kifejezésre jutott is, érvényesítésére nyilt föllépés tudtommal nem történt; ennélfogva, azt hiszem, senki sem tekintheti tolakodásnak, vagy szerénytelenségnek, ha a mü megírására, illetőleg megszerkesztésére most én vállalkozom. Hitem és meggyőződésem, hogy általános helyesléssel, s pártfogással találkozom, midőn Baranya vármegye monográfiájának megszerkesztésére, s kiadására elérkezettnek vélve az időt: s a nagy és nehéz munka teljesítésére bár csekély erővel és szerény tehetséggel, annál nagyobb igyekezettel és buzgalommal vállalkozom. Ezzel az erős meggyőződéssel járulok a vármegye t. közönsége, s ennek kebelében uraságod elé, s munkám sikerének előmozdítására erkölcsi támogatását, szíves közreműködését kérem. A létesítendő mü tartalmazni fogja Baranya vármegye történelmét, kultúrtörténetét, egyházi és világi életét, intézményeinek keletkezését, s mai állapotát, népének vallási, nemzetiségi, s műveltségi viszonyait, társadalmi szokásait, erkölcseit, néprajzát, irodalmát, művészetét, a megye szervezetét, továbbá földrajzi, természettani, s természetrajzi adatait, végül közgazdasági, ipari és kereskedelmi állapotát.