Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

Érettségi előtt rímbe foglalta arról való töprengését, hogy nemsokára ki kell lépni az iskolából az életbe, el kell hagyni a szülői házat, meg kell találni munkahelyét az életben. "Egy mennyegző után" cimü másik érdekes versében azt mondja el, hogy falusi lakodalomban volt, ahol a vőfély leesett és neki kellett annak szerepét vállalni. A vőfély helyettesítése jól sikerült, egymás után mondta el a lakodalmi rigmusait. Jól mulatott, sokat táncolt, még a házasodásra is gondolt.

9 "Mert biz ha kialszom most jól magamat, Szemem bármilyen szép lányra is akad, Megeshetik könnyen, könnyen ha mondom, Hogy majd józan fővel nem házasodom." Nagypeterden 1879. nyarán Várady Ferenc és Dolonecz József poétái versenyt vívtak egymással. A két ifjú költőnek vendéglátó házigazdájuk feleségéről kellett verset irni. A verseny győztese Várady lett. A két költemény közös cime: "A puszta asszonya". Mind a két verset tárca-rovatában közölte a Pécsi Figyelő.

10 Tapasztalatainak bővítése cél jából 1879. nyarán Várady belföldi nagyobb utazásra indult. Elindulását és utitervét a "Bucsu Pécstől", kirándulási élményét pedig "A vándor" cimü versében irta le. Várady Ferenc mindjárt irói pályája elején igen termékeny költőnek bizonyult; 1879-ben 26, 1880-ban 23, 1881-ben 21 költeménye jelent meg a Pécsi Figyelőben. 1879. őszétől kezdve egy ideig "Feri" szerzői név alatt közölte verseit. Váradyn kivül volt még akkor Pécsnek három-négy másik helyi költője is, de Váradyt tartották a legtehetségesebbnek. Első prózai írása 1881-ben jelent meg "Karay Ilonka" cimen. Nekrológ ez a 14 éves kisleány halála alkalmával. Karay Ilonka maga is verselt; három költeményét halála után tették közzé a Pécsi Figyelő 1881. február 19. számában. Ebben az évben Váradytól hat prózai cikket közölt a Pécsi Figyelő. Csak éppen utalunk arra, hogy Várady színdarabíró is volt. Várady versei, prózái, politikai és társadalmi írásai ismertté tették nevét a fővárosban is, sőt az egész országban. írásai ország szerte publikációs teret kaptak. A Nyugatmagyarországi Hiradó, amikor Várady Ferencnek az első világháború első évében megjelent "Milliók csatája" cimü kötetét ismertette, azt irta róla, hogy kiváló pécsi költő, s a most megjelent verseskötete azt mutatja, hogy ez a lelkes poéta verssel harcol, amig a katonák a frontokon küzdenek. Irói kedvét a változó idó'k és a háborús események sem törték meg.

11 "A vadvirágos Mecsekai járói" cimü, s 1925-ben megjelent kötetéről irva, a Ceglédi Hírmondó cimü újság Váradyt a Dunántúl költőjének nevezte. Azt állította még vele kapcsolatban, hogy már az 1870-es évek végén ugy tünt fel Pécsett, mint az ujabb irodalom reprezentánsa; költeményei a mecsekaiji táj szépségét, hangulatát, kultúráját sugározzák.

12 Váradynak a kiadott verses és prózai szépirodalmi írásai 21 kötetben jelentek meg. A kötetek cime és megjelenési évei: Versek (1877), Ujabb költemények (1880), Tavaszom virágai (1882), Rimek és prózák (1883), Lant (1884), Tövisek (1886), Rokonok (1888), Emlékül (1889), Hulló levelek (1892), Panasz (1895), Karcolatok (1897), Terefere (1902), Röptében (1904), Várady Ferenc versei (1906), Buborékok (1910), Milliók csatája (1914), Nagy időkről szól az ének (1918), A vadvirágos Mecsekaljáról (1925), Forgószelek (1925), Kialvó lángok (1929), Elmúlt idők, dalos évek (1935).