Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről /1950-1954/ A helyi tanácsok megalakulásának húszéves évfordulóján a Baranya megyei Tanács két évtizedes munkáját egy kiállitás mutatta be, amelynek készítésében levétárunk is részt vett. E feladat végrehajtása közben került sor arra, hogy feldolgozzuk a megyei tanács működésének olyan alapdokumentumait, mint a tanácsülési és VB ülési jegyzőkönyvek. Tapasztalatunk az volt, hogy már pusztán a napirendi pontok és határozatok kicédulázása is, első megközelitésben, képet nyújtott mind a szocialista államélet helyi történetéről, mind a tanácsi munka előrehaladásának, belső fejlődésének vonaláról. Ez a kezdeti lépés ösztönzött bennünket arra, hogy behatóbban foglalkozzunk a tanácsülési jegyzőkönyvek forrásértékének kérdésével. Mivel a teljes anyag (amely öt ciklus üléseit öleli fel) ismertetése a forrás adatgazdagsága miatt jóval túlhaladná az itt rendelkezésre álló terjedelem határait, e vizsgálódás eredményeiből csak annyit van módunk közzétenni, amennyi az első ciklusra vonatkozik. A tanácsrendszer bevezetése, mint ismeretes, több fokozatban zajlott le. 1950 június 15-én, a Magyar Függetlenségi Népfront delegálása alapján Baranya megyében is megalakult az ideiglenes Megyei Tanács. Ez, elvégezve a járási tanácsok megszervezését és a tanácsválasztások előkészitését, 1950.október 22-én átadta helyét az első, választott tanács testületnek. A Baranya megyei Tanács első alakulóülését november 8-án tartotta, az utolsót pedig a tanácstagok mandátumának lejártakor, 1954 okt. 22-én. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy e négy évre terjedő időszak alatt a Megyei Tanács hány ülést tartott, mivel a fennmaradt jegyzőkönyvi anyag nem teljes. Az 1952. évből egyetlen jegyzőkönyv sem maradt fenn, s nincsenek meg ezek az 1953. év második feléből sem. Ezeket a hiányokat véletlennek is lehetne minősiteni, ha más megyék tapasztalatai nem igazolnák, hogy valami általánosabb jelenségről van szó. A tanácstörvény végrehajtási utasításaként kiadott 143/1950. M.T.sz. rendelet Melléklete a megyei és a budapesti városi városi tanácsnak, valamint ezek végrehajtóbizottságának ügyrendjére vonatkozóan részletes szabályozást adott. Előirta, hogy a tanács Üléseiről, a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat magában foglaló jegyzőkönyvet kell késziteni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kellett a megjelentek névsorát tartalmazó jegyzéket, valamint az ülésről, esetleg, felvett gyorsírói jegyzőkönyvet is. Rendelkezett a hitelesítésről (: 14. §. /3/:" A jegyzőkönyvet a végrehajtóbizottság elnöke, titkára és az elnök által felkért két tanácstag irja alá.":) valamint - s ez a lényeges itt számukra - kimondta, hogy a jegyzőkönyvet az ülést követő öt napon belül fel kell terjeszteni a Belügyminisztériumiba. Másodpéldány készitéséről és annak őrzéséről nem intézkedett. Ez a körülmény nagymértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Megyei Tanács saját őrizetében csak hitelesítés nélküli, egyszerű másolatok maradtak, s kezdetben ezeket nem is őrizték gondosan. 1/ Másrészt, s ez sem hallgatható el, a helyi tanácsok működésének kezdetén, egy helytelenül felfogott, "antibürokratikus" szemlélet következtében, nagy mértékben elterjed az ügyviteli szabályok lebecsülése, illetve mellőzése. Az alsóbb fokú tanácsoknál ehhez járult még az államigazgatás egyes kialakult formáinak alkalmazásában való gyakorlatlanság, néhol felelőtlenség is. 2

/ Az emiitett 143/1950 M. T. sz. rendelet Melléklete a tanácsülések lefolytatásáról is részletesen rendelkezett. Előirta, hogy a lelépő végrehajtóbizottság elnöke az újonnan megválasztott tanács alakuló ülését a tanács tagjainak megválasztását követő 15 napon belül köteles egybehivni; az alakuló ülésen a lelépő végrehajtóbizottság elnökének vezetése alatt a tanács megválasztja az uj végrehajtóbizottságot; ennek megtörténte után az elnök a tanácsülést berekeszti.