Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

Az első tanácsi ciklus utolsó megyei tanácsülésén (1954 okt. 22.) az egyetlen napirendi pont a négyéves munkáról való beszámoló volt. Az elnöki előterjesztés természetesen kitért a tanácsi munka olyan fontos területére, mint a mezőgazdaság fejlesztése. Felsorolja a főbb eredményeket és hiányosságokat, részletesebben szól az utolsó évről. Az áttekintés során erősen megmutatkozik az a különbség, amely országosan 1953 június előtti és utáni szakaszra bontja a mezőgazdaság fejlődését. Az előadott számszerű adatok az eredmények ugrásszerű megnövekedését mutatják némelyik művelési ágban. (Szőlőtelepités, zöldségtermesztés adatai, vagy pl. a mütr ágyafelhasznál ás amely 1952-től 1954-ig megduplázódott.) A növénytermesztésnél negatívumot a gabonahozamok számadatai mutatnak: az 1953-ig emelkedő irányzat az utolsó évben visszaesik. A kenyérgabona-vetésterület növelésére tett erőfeszítések sem jártak eredménnyel. Az állattenyésztés helyzetéről uj adatot nem tudunk meg, azokat a hiányosságokat sorolja fel, amelyek a korábbi előterjesztésekben is gyakran felszínre kerültek. A termelőszövetkezetekre vonatkozó adatok viszont figyelmet érdemelnek, mivel ezek az 1954. évi évvégi állapotot tükrözik. Mutatják a kétféle folyamatot: a felbontás mérték (1954 végére megmaradt 250 tsz.) és a tsz-k megerősítésére tett erőfeszítések eredményeit. ("Megközelítően 40 tsz van, amelynek vagyoni értéke több, mint egymillió forint"). A gépállomások munkájára vonatkozó észrevételek is ismertek a korábbi anyagokból, vala- / mint az is, hogy a gépállomások és a tanácsok közötti összhang nem volt kielégítő. A beszámoló utal arra, hogy e tekintetben a megyei végrehajtó bizottság politikai munkáját is fokozni kell, a gépállomásokkal való kapcsolat megerősítésére a végrehajtóbizottság határozatot is hozott, ám nem hajtotta végre. b/ Helyi ipar A tanácsülési előterjesztések általában ezzel a megjelöléssel illetik azokat az ipari üzemeket, amelyek közvetlen tanácsi irányítás alá kerültek./Ezeknek jellege kezdetben kézműipari volt, és számszerű növekedésük is fokozatosan következett be. 1950-1952-ben a megyei tanács főcélkitüzése e tekintetben az volt, hogy a tanácsi kezelésbe vételt végrehajtsa, másrészt, hogy az igy saját kezelésbe vont műhelyek között a kisipari termelőszövetkezetek számát növelje. Ezeket a törekvéseket tükrözik a tervezési és számadási előterjesztések. (T.ü. jkv." 1950. dec. 15, 1951. okt. 10. 1953. márc. 9. ) Az erőfeszítések sikerrel jártak, s Baranya sem maradt el az általános fejlődéstől, sőt gyors, erőteljes fejlődést ért el. (A helyi ipari üzemek száma 1950-ben 40 körül volt, 1951. végére ez a szám 87-re emelkedett, 1952-ben ujabb 4 vállalat és 19 kisipari szövetkezet került tanácsi felügyelet alá. 1952-ben a tendencia még az volt, hogy a magánkisiparosok szövetkezetbe tömörülve dolgozzanak, a kormányprogram megjelenése után azonban különösen faluhelyen, jelentékeny számú (464) kisipari jogosítványt adtak ki a tanácsok. ) A jegyzőkönyvi anyagok 1950-től kezdve adatokat tartalmaznak a helyi ipar termelésére, (előirányzat, anyagfelhasználás, munkaerő stb.) termelékenységére, és pénzügyi tervteljesitésére vonatkozóan. Kezdettől figyelemmel kisérte a tanácsülés azt, hogy milyen mértékben tudja a helyi ipar kielégíteni a lakosság szükségleteit, különösen foglalkoztatta ez a probléma a testületet az idevonatkozó párt-és kormányhatározatok megjelenése után. (1954 ápr. 26. ülés 1. napirendi pontja: "A dolgozók ellátásának helyzete. ") A kérdés két oldalú vizsgálatot igényelt: egyrészt a fennálló szükségletek, a lakosság ellátottságának mértékét kellett elemezni, másrészt a helyi ipar belső, termelési jövedelmezőségi problémáit, s ezzel kapcsolatosan a fejlesztés feladatait, és az itt jelentkező problémákat, (pl. helyiség-hiány. ) A helyi ipar arányos, felfelé ivelő fejlődését jól mutatják az 1954. márc. 3-i tanácsülés tárgyalási anyagai: 1. "Baranya megye 1953. évi zárszámadása és az 1954. évi összesített költségvetés, "2. "Az 1953. évi tervteljesité

s és az 1954. évi tanácsi gazdasági tervszámok tárgyalása. " c. napirendi pontok. Itt is előtérben áll az, hogy a helyi ipar irányításában fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy a termelékenység növelése mellett a helyi ipar elsősorban a közfogyasztási cikkek termelését növelje, és fejlődjék a javítási és szolgáltatási tevékenység mértéke. c/ A helyi ipar problémáihoz hasonló módon jelenik meg a jegyzőkönyvi anyagokban a kereskedelem, a helyi áruforgalom kérdése. 42/ Az áruforgalmi terveket a megyei tanács kereskedelmi osztálya készítette el, s azok az összesített terv részeként kerültek atanácsülés elé. A tervek indoklásai az áruellátás helyi igényeire mutatnak rá, és kiemelik azokat a speciális területeket, ahol különösen fontosnak tartják azt, hogy (az ötvenes évek kezdetén elég