Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

A Baranya megyei Tanács tanácskozásainak általános jellemzése A kérdés már most az, hogy a népi demokratikus fejlődés tanulmányozása szempontjából milyen jelentőséggel birnak a megyei tanács testületi munkájának alapvető forrásai, a tanácskozásokat irásba rögzitő jegyzőkönyvek? A problémát egy másik oldalról megközelítve, felvetődik a tanácstestület és a végrehajtóbizottság tanácskozásai (ülései) közötti reláció kérdése, illetve a kétfajta jegyzőkönyv forrásértékének problémája. A tanácstestület és a végrehajtóbizottság tárgyalásainak tartalmát, minőségét, súlyát illetően egyrészt a tanácstörvényben és a minisztériumi rendelkezésekben rögzített elvi alapokból kell kiindulnunk, másrészt a valóságban fennállott gyakorlatot kell figyelembe vennünk. Az elvi állásfoglalásokat fentebb vázoltuk. A valóságos helyzetet, pedig - a második tanácstörvény kibocsátásának szükségességéről szólva - a kérdés legkiválóbb szakértője abban foglalta össze, hogy a tanácsi munka eddigi tapasztalatai egyik legfőbb tanulságként még mindig azt mutatták, hogy a tanács államhatalmi jellege, elsődlegessége a tanácsi szervezeten belül. . .nem tudott eléggé kibontakozni. A tanács, mint testület gyakran háttérbe szorult az általa választott végrehajtó rendelkező szerv: végrehajtóbizottság mögött. "A tanácsok testületi munkájának másik általánosan jelentkező vonása az volt, hogy - különösen kezdetben - mind a tanácsülés, mind a végrehajtóbizottság ülésén olyan kérdések is tárgyalásra kerültek, amelyek lényegében egyszerű, a szakapparátus részéről megoldandó igazgatási feladatok voltak. Az ötvenes évek elején érvényesülő túlzott centralizmus és egyben az irányító munka leszűkülése a felsőbb rendelkezések végrehajtására, olyan helyzetet teremtett a testületi munkában, hogy a végrehajtóbizottsági és a tanácsülési tárgyalások témája igen gyakran azonos volt (mezőgazdasági munkák állása, begyűjtés, terv és költségvetés, adózás stb. ) A különbség - az ülések jegyzőkönyvi anyagát illetően - ott van, hogy a végrehajtóbizottság tanácskozásai dinamikusabbak, és a helytörténet szempontjából több részadatot tartalmaznak. A tanácsülések anyaga - a testület funkciójából eredően - összefoglaló jellegű s inkább általános képet nyújt mint részleteket. A testületi döntés (ha az nem ritkán erősen formális jellegű is volt) előkészítése, a beszámolók és előterjesztések anyaga, a döntés szintjének megfelelően, az adott kérdésre vonatkozóan a helyzet legátfogóbb, leglényegesebb vonásait tartalmazza. A tanácsülési jegyzőkönyvek tanulmányozásának ez az egyik értéke a kutatás számára. A másik a politikum: az államvitel egész gyakorlatának politikai tartalma tükröződése a tanácstestület munkájában. Végül: ezek az alapdokumentumok nélkülözhetetlenek a tanácsrendszer kibontakozásának, konkrét megvalósulási folyamatának és az ezzel kapcsolatos problémáknak tanulmányozása . szempontjából. A jegyzőkönyvi anyag számos, e problémakörbe vágó elemzés forrásanyaga lehet: a testületi munka formája, a döntések kialakulásának demokratizmusa, ennek élő valósága, vagy formális jellege, a helyi tanácsok önállóságának kérdése összefüggésben a felsőbb irányítás rendelkező hatalmával stb. Minhogy kitűzött célunk nem a tanácsülések munkájának értékelése, hanem csak ismertetése, a következőkben részletesebben bemutatunk néhány olyan témát, amelyekkel a Baranya Megyei Tanács az első tanácsi ciklusban tanácsülésein foglalkozott. Ezeknek teljes, kiaknázható adatanyagát természetesen nem soroljuk fel, hanem csak jelezzük, hogy milyen iránybn várhat eredményeket ennek a forrásanyagnak tanulmányozásától a népi demokratikus korszak kutatója. Az első (1950-1954) tanácsi periódusból 16 tanácsülés jegyzőkönyvi anyaga maradt fenn: 1950-ből 2 1950 nov. 8. 1950 dec. 15. 1951-ből 4 1951 márc. 30. 1951 jun. 30. 1951 okt. 10. 1951 nov. 10 1953-ból 5 1953 jan. 30. 1953 márc. 8. 1953 márc. 9. 1953 ápr. 27. 1953 jul. 29.»