Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

munkájának megerősítése céljából a járásoknál instruktori csoportot szervezzenek. Ezeknek az instruktoroknak az volt a feladatuk, hogy a körzetükbe beosztott községi tanácsok munkáját segítsék és ellenőrizzék azt a törvényesség betartása és a dolgozók ügyeinek szocialista szellemben történő elintézése szempontjából. Egy másik aspektusból tekintve a dolgot, a lakosság igényeinek kielégítésére való törekvés mutatkozott meg abban, hogy előtérbe kerültek a tanácsi irányitómunkának olyan területei, mint az egészségügy, oktatásügy, szociálpolitika stb. A kommunális, szociális, kulturális ügyekkel foglalkozó oszályokat létszámmal is megerősítették és bizonyos belső átszervezésekre is sor került. 1954 folyamán a tanácsülések előkészítésére és megtartására vonatkozó, korábban oly sürün kiadott, adminisztratív jellegű intézkedések megszűntek. Ezek helyett megkezdődött a tanácsrendszer működését mindenoldalról megvizsgáló, tapasztalatszerző, majd elemző munka. 1954 januárjában megalakult a Racionalizálási Kormánybizottság, melynek feladatkörét a 2025/10/1954 M. T. sz. határozat szabályozta. A kormánybizottság, illetve az ennek keretében létrehozott tanácsi racionalizálási bizottság vizsgálatai kiterjedtek a tanácsülések problémájára is, és - elsősorban a mechanizmus oldaláról - feltárták azokat az okokat, amelyek következtében addig nem tudott kialakulni atanácsülés "tényleges és konkrét" szerepe, ami egyben tömegkapcsolatainak kialakulását is akadályozta. A tanácsülés és általában a testületi munka a bizottság elemző munkájában nem kiszakított, elkülönült módon jelentkezett, hanem a tanácsszervezet különböző oldalainak, egymással összefüggésben álló, egységes problémakört alkotó egészének egyik elemeként. 17/ A Racionalizálási Kormánybizottság még folytatta munkáját, amikor a Helyi Tanácsok Titkársága leküldte 1-25/1954 sz. utasítását a helyi tanácsokhoz azzal, hogy a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának "Az államigazgatás és a tanácsok feladatai" cimü napirendi pontjának előkészítése céljából, észrevételeiket, javaslataikat terjesszék fel a Titkársághoz. Igy tehát a kormánybizottsági munka addigi eredményeinek és a tanácsi tevékenységben közvetlenül résztvevők, azt közvetlenül irányítók véleményének figyelembevételével, széleskörű előkészítő munka után került sor a III. kongresszuson a tanácsrendszer működésének, az addig tapasztalatoknak megtárgyalására. Az előadói beszéd, amely óriási anyagot ölelt fel, (a kongresszusi jegyzőkönyv nyomtatott szövegében mintegy 60 oldal terjedelmű)^/ a tanácsdemokrácia fontosságáról szólva, kiemelte, hogy a helyi tanácsok működésében, államhatalmi funkciójuk gyakorlásában döntő szerepet kell betölteniük a tanácsüléseknek. Megállapította, hogy ez a követelmény még jórészt nem érvényesül a gyakorlatban. Bírálta a tanácsülések formális jellegét, valamint azt, hogy a dolgozókat közvetlenül érintő kérdések, mint a kereskedelem, oktatás kérdései stb. háttérbe szorulnak. - A kongresszus megállapította, hogy a párt előtt álló, egyik legnagyobb jelentőségű feladat népi demokratikus államunk hatalmi és igazgatási szervei erejének, szervezettségének további növelése. A tanácskozás, amelyet Beér János "döntő jelentőségű állomásnak" nevez a helyi tanácsok addigi fejlődésében, megszabta a további fejlődés irányát, kereteit, a végrehajtandó reformintézkedések alapelveit. 1954 augusztusában zajlott le az uj tanácstörvény-tervezet széleskörű vitája, majd az országgyűlés szeptember 25-én törvényerőre emelte az uj tanácstörvényt. Az 1954: X. törvényben kifejeződött a tanácsok államhatalmi képviseleti szerepének továbbfejlesztésére és megszilárdítására való törekvés. Aláhúzta ezt az is, hogy a végrehajtási rendelkezések sorában az elsők között jelent meg a N. E.T. 1954.évi 16. sz. határozata "a fővárosi, megyei, jogú városi, járási és járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanács üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és a tanácskozás rendjéről. "19/ atanácsülés előkészítését, ügyrendjét, a határozatok végrehajtásának és a végrehajtás ellenőrzésének módját is meghatározó rendelkezés a tanácsülés témájához tartó kérdéseket, az addigi tapasztalatok alapján, sokoldalúan szabályozta. Mivel ezek a követelmények jobbára már csak a második tanácsciklusban érvényesültek, nem tartjuk szükségesnek, hogy ezekre itt bővebben kitérjünk. A forráskutatás szempontjából azonban mégsem árt, ha kiemeljük a határozat III. fejezetének 39. pontját, amely ugy szól, hogy "a végrehajtóbizottság titkára gondoskodik a jegyzőkönyv, az előterjesztés és a tanácsülés jelenléti ivének megőrzéséről. - A jegyzőkönyv és az előterjesztések egy-egy példányát a végrehajtóbizottság köteles évenként beköttetni. " Ez a rendelkezés intéményesen biztosította a helyi tanácsok történetének egyik legértékesebb forrásanyaga, a tanácsülési jegyzőkönyvek sorsát a létrehozó szerveknél.