Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)
TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - V. BORECZKY BEATRIX: Márévár története a XIV-XV. században
Forrásaink természetéből következik, hogy azok elsősorban az uralkodóosztály viszonyait tükrözik. Igy a rendelkezésünkre álló okleveles anyagból elsősorban ilyen jellegű következtetéseket tudunk levonni. Szórványos adatokból azonban a jobbágyság helyzetéről is tudomást szerezhetünk. A feudális anarchia időszakaiban mindig a jobbágynépesség szenved a legtöbbet. Erről már szó esett a Bogár családdal kapcsolatban is a XV. század elején. Tudjuk, hogy a jobbágyság ennek ellenére, vagy épp ezért bizonyos könnyebbséghez is jut, melyet a szabad költözés jelent számára. Az áru - és pénzviszonyok fejlődése megteremti számára azt a lehetőséget, hogy egy összegben leróva a földesúri személyi függés szálain lazitson, esetleg városokba, mezővárosokba költözzön. A szabad költözés azonban gyakran ütközik akadályokba a földesurak ellenállása miatt. A Töttös család többször emel panaszt ilyen ügyekben. Ez azt jelenti, hogy a birtokaikra szivesen költöztek a jobbágyok, ami nyilvánvaló birtokszervező tudatosságukkal is összefügg. 1400-ban például Izméni Péter akadályozza meg, hogy jobbágy Töttös László birtokára költözzön. H5/ A legszívósabb ellenállást a Gúnya család folytatta a Bátmonsotori birtokra való átköltözés ellen. A kisbirtokos számára néhány jobbágyának elköltözése súlyos csapást jelentett, s az elszegényedés felé vezetett. Több Ítélet is kötelezi a Gúnya család legkülönbözőbb tagjait, hogy az ország szokásainak megfelelően a jobbágyokat, akik a terrágiumot lefizették, engedjék el birtokukról. 116/ A jobbágyság áramlásával, mely még ezen a viszonylag kicsi területen is ilyen felmérhető módon érvényesült, kell összefüggésbe hoznunk, hogy a XV. század elejére a vár környékén lévő, az 1466-os családi szerződés szerint a várhoz tartozó 12 település közül három, Cikó, Fonyászó ( Alsó és Felsőfonyászó ), valamint Borostyán, "villa desolata"-ként, l a " kosaitól elhagyott faluként szerepel. 117/ Az elnéptelenedés aránya hozzávetőlegesen megfelel a Szabó István által kimutatott országos átlagnak (20-3 0 %).U8/ A pusztásodás növekedése párhuzamosan összefügg a mezővárosok számának gyarapodásával. Figyelemreméltó jelenség, hogy a Marénak nevezett település 1450-től oppidumként, mezővárosként szerepel. 11 9 / Fekvése lehetővé tette kifejlődését. A Veszprémből Pécsre vezető ut kiágazása mentén helyezkedett el, amely ut a mai magyaregregyi völgyön keresztül vezetett a váraljai réven át Bács megyébe. 12 0/ Serkentőleg hathatott kialakulására az is, hogy a vár közelében volt. Márévárban feltehetően az 1432-es csereszerződés után élénk élet folyt. Annak ellenére, hogy Töttös László nem tartózkodott állandóan a várban, a várnagy vezetésével, aki egyben officialisa is volt, nyilván katonaság is állomásozott benne. 1432-ben már hallunk róla, hogy Marén vásárt is szoktak tartani. 121/ Töttös László 1457ben adja ki szabadalomlevelét a maréi vásárt látogatók számára, melyben a vásárra jövök régtől jóváhagyott szabadságát megerősíti, s védelmüket,Elie de Besenew " maréi várnagyára bizza. 122/ Bár mezővárosi jogokat rögzítő okleveles adat nem maradt fenn, lehetséges, hogy ilyen nem is volt, az élénk gazdasági élet nyomait jelzik a XIX. század második felében nagyszámban előkerült Zsigmond, Abert, Ulászló és Mátyás korabeli pénzek. 123/ A leletek kora megfelel annak a feltételezhető időpontnak, mikor Máré fejlődése végbement. Az amúgy is hanyatló Bátmonostori családnak, az utolsó Bátmonostori Töttös Lászlóval magvaszakadt. Ebben érezte meg Várdai István a nagy lehetőséget a Bátmonostori vagyon megszerzésére. A Várdai család a Bátmons otorival ellentétben éppen Mátyás idején került a főnemesség tagjai közé. Bár származásukat a Guthkeled nemzetségre vezetik vissza, a család a XIV. század folyamán nem emelkedett ki a köznemesség soraiból. Ugy tűnik nem is törekedett országos méltóságok megszerzésére. Elfoglalata őket birtokaik gyarapítása, gazdasági irányitása, szervezése. Jellemző, hogy a Várdai család birtokaira vonatkozó számadások, töredékesen is a Zichy-okmánytár XII. kötetének jelentős részét teszik ki. Mikor azután bekapcsolódnak az országos politikai ügyekben, jó érzékkel választják meg melyik oldalra álljanak. 1420 körül a család tagjai Zsigmond oldalán már előkelő állásokat foglalnak el, 124/ Albert, halála után azonban Ulászló hivei lesznek, hűségükért jelentős birtokadományokban is részesülnek. Várna után ismét megérzik az érdekeiknek legjobban megfelelő lehetőséget, csatlakoznak a Hunyadi-párthoz. 12 5 / A családban a legkimagaslóbb karriert Várdai István futja be. Külföldi tanulmányok után, humanista műveltsége birtokában gyors ütemben halad előre a papi pályán. 1457-benkancellár lesz, Mátyás alatt főkancellár, majd kalocsai érseki 26 /
