Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - V. BORECZKY BEATRIX: Márévár története a XIV-XV. században

Az ügy hátterében valószínűleg a már előzőleg Marótiés GunyaMiklós közt létrejött, a vár eladására vonatkozó kapcsolatok húzódnak meg. 94/ Maróti bán sokáig kitartott a Márévár megszerzéséért való küzdelemben, 1406-ban Töttös László és fia János még mindig tiltakoz­nak a vár eladási kísérletei ellen.95/ A Becsei család bátmonsotori ága Zsigmond hivévé szegődött és ezzel a család további felemelkedésének alapjait vetette meg. Bátmonostori László részt vesz Zsigmond török elle­ni hadjátataiban. 96/ Igy szerzett érdemeit ujabb birtokok adományoztatására használja fel. Birtokait növeli az is, hogy fej-és jószágvesztésre itélt rokonainak birtokrészei is rászállnak. Fia, akit ugyancsak Lászlónak hivtak, hasonlóképp Zsigmond szolgálatában állt. És szerepe az ország politikai ügyeinek intézésében sem elhanyagolható. 1411-ben jelen volt a Lengyel­országgal való békekötésnél.9 7/ Elődjei példájára sürün vesz részt a hadjáratokban. 1415-ben el is esik. Ő folytatja az a Má­révárra vonatkozó pert, mely apjának 1407-i tiltakozása alapján kezdődött. Bár befolyása az ország politikai életében nem elhanyagolható, pere évekig húzódik. Gúnya Miklósnak sem­miféle jogcíme nincs a vár egészének használatára, kivéve az 1392-ből származó végre nem hajtott ítéletet, mely Vesszös Tamás hűtlensége következtében a várat neki adományozta. A per a következő nagyobb állomásokon halad át. 1407-ben Zsigmond kiküldi a pécsvára­di konventet, hogy Gúnya Miklóst felszólítsa a vár felének átadására. Miután ez nem történik meg, határnapot tűznek ki a vár vitás fele jogos használatát bizonyító oklevelek felmutatásá­ra. 98/ r Számtalan halasztás, a felek meg nem jelenése után 1413-ban Rozgonyi Simon or­szágbíró ítéletet hoz Töttös László javára. Ugyanebben az évében azonban Borbála királyné utasítja a pécsi káptalant, hogy az ítéletet ne hajtsák végre, mert egyrészt azt csak névszerint Gúnya András ellen hozták, és nem testvérei Jakab és György ellen, másrészt az Ítélet ellen óvást emeltek a király prokurátorai is. Egyikük azt állította, hogy a vár fele részében királyi jog "lappang", a másik pedig azt, hogy az egészben. A káptalan ujabb vizsgálatot rendel el. 10 *­1414-ben Gara Miklós nádor halasztja el a per, hogya királytól ujabb utasításokat sze­rezhessen. Időközben Bátmonostori László is meghal, a pert azonban 1417 első felében is halasztják. 101 / Végül ugyanebben az évben Zsigmond utasítja a nádort, országbírót, hogy Márévár és tarto­zékainak felébe h|J.adéktalanul iktassa be Töttös László özvegyét. 102 / 1419-ben, mikor a királyi prokurátor azzal áll elő, hogy mind András, mind István a király speciális jelenlété­ben mutassák be a várra vonatkozó érvényes okleveleiket, a pert újra elhalasztják. 1 °3/ 1421-ben Gúnya Miklós fiainak kérésére történik halasztás. Ekkor már 3 márka bírságpénz lefizetésére kötelezik őket. 104 / Halasztás történik még 1422-ről 1423-ra. 1425-ben Töttös János ismét perbe idézi Gúnya Andrást és Mihályt, akiknek ekkorra már 6 márka bírságot kell lefizetniük. Ezután ujabb hat, négy évre elhúzódó halasztás következik. A bíráskodásnak ez a bonyolult módja nem oldotta meg a felek problémáit, igy kénytele­nek voltakmaguk megoldani. 1433-ban a két család egyezségre jutott egymással és megosz­toztak a váron. 105/ Ekkorra ért a Töttös család hatalma és befolyása tetőpontjára. Ez az időpont, amikorra valóban sikerült magukat felküzdeni a főnemesség soraiba. Ekkori képviselőjük Bátmonostori László szintén Zsigmond familiárisa és állandó kísérője, a Szondi és dávodi sókamarák gróf­ja, állami hivatala az adók beszedése és ellenőrzése. Zsigmond halála után Albert király kincstartója. Ennek ellenére Máré megszerzésére való törekvései még mindig csak részsikerrel jár­nak. 1432-ben a Gúnya család megpróbálkozik mégegyszer Márévár fele részének, valamint három pusztának, Felsőfonyászónák, Cikónak és Borostyánnak elidegenítésével. Henrik pécsi püspöknek adják zálogba 600 forintért. 10 6/ Töttös László óvást emelt az országbíró előtt az ítélet ellen, mivel a zálogbavétel joga kizárólag őt illette volna. Az ítélet javára döntött. A püspök lemondott jogairól. Itt találkozunk a püspök első törekvésével. Máré megszerzésére. Ha joga volt a kérdé­ses területhez, akkor erről nyilván tudott, miért vette akkor zálogba? Nyilván tisztában volt ennek a jognak ingatag alkalmazhatóságával, s mivel célja volt neki is birtokai kikérekitése, s mivel a szóbanforgó területen kisebb birtokai voltak, megpróbálta kiaknázni a kínálkozó le­hetőséget. A Gúnya család anyagi tartalékai ugylátszik eddigre teljesen kimerültek. A Bátmonostori családnak miután itéletile^. nem y pénzösszeg fejében sikerült hozzájutnia a vár fele részének birtokához. 107/ »

Next

/
Oldalképek
Tartalom