Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)
TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - V. BORECZKY BEATRIX: Márévár története a XIV-XV. században
ellentmondása a magyar történelemnek. A kisebb nemességnél jóval súlyosabban szenvedett az anarchia idején a falvak jobbágylakósága, hiszen az egymásközti hatalmi harcokban az áldozat többnyire a jobbágy volt. Éppen az anarchia következtében, egész jobbágytelepülések elnéptelenedése után, mindig nagyobb szükség van azonban jobbágykézre. A hatalmaskodások egyik fajtája, éppen a jobbágyok erőszakos elköltő zt et és e, vagy kedvezőbb feltételek Ígéretével való elcsábítása lett. A jobbágyság a XIV. században már törvényben is elismert szabad költözési joghoz jutott. Bogár István somogyi birtokait érő folytonos támadások során falvai elnéptelenedtek. Ezt jelzi nekünk 1326-ban az az oklevél, melyben Bogár István jobbágyait a tolnai főispán vádelmébe ajánlja. A főispán pártfogásában és oltalmába veszi azokat, akik Bogár birtokaira, mint "libère conditionis" azaz szabad állapotú jobbágyok kivannak költözködni. 61/ Utolsó adatunkBogár Istvánról 1329-ből van. 62/ Márévár említésével 1347-ben találkoztunk újból, amikor a vár egyik örököse Bogár István, az oklevelekben gyakran emlegetett Gúnya nevü testvérének egyik fia, Domonkos, a várban lévő birtokrészeit elzálogosítja, Vesszös és Töttös mesternek63/ Az eltelt idő alatt a történelmifejlődésutján nagyot léptünk előre. Maga a szünet, az adathiány, a hatalmaskodás okról szóló állandó tudósítások megritkulása is jelzi a konszolidációt. Nincs hely többé a Bogár-féle nemesek számára még természetes erőszakos cselekedeteknek. Márévár zálogbaadása azt is jelzi, hogy az elszegényedés ellen már nem lehetséges védekezés a rablás. A vagyonszerzésnek bizonyos törvény által szentesitett formái kerültek előtérbe. A Bogár család nem tudta megtartani és növelni hatalmát, mivel nem ismerte fel a fejlődés által kialakult uj helyzetet. Megmaradt a régi módszerek mellett. Visszasülyedt a kisbirtokosok közé, ahonnan tulajdonképp ki sem tudott emelkedni. Néhány generáción keresztül a család teljes kihalásáig még kézben tartották Márévár fele részét, szüntelen perelkedésben álltak azonban az újonnan feltörekvő Becsei Imrétől leszármazó családdal, akik lassú kitartó taktikázással végül megszerezték a várat a hozzátartozó falvakkal együtt, s a környező települések hozzácsatolásával valóságos kis birtoktestet építettek ki maguknak. A Gúnya család elszegényedő tagjai részben papi64/ részben deáki pályán65/ találnak boldogulást; Maréi részükért azonban körömszakadásig folytatják a harcot. A Becsei, Bátmonostori, vagy Töttös család66/ ugyanazon az uton indul el, mint Bogár István. Becsei Imre a XIV. század elején "serviens" volt, tehát köznemes. A nagyobb hatalmú nemeseket ugyanis ebben az időben már nem nevezték serviensnek.67/ Károly Róbert oldalán kezdi gyorsan ivelő pályafutását. 1311-ben már a király hive68/ Bogár Istvánnál ugylátszik alkalmasabb pillanatban állt királyi szolgálatba. Emelkedése is gyorsabb, hatalmának és vagyonának növekedéséhez jobb alapot teremtett birtokainak, igy befolyásának, s valószinüleg familiárisainak nagy száma, nagyobb gazdasági potenciája is. Csakhamar lévai várnagy, majd megkapja Bars megye főispáni tisztjét. Ezzel állami funkciók gyakorlására is alkalmat kap 69/ Tisztségeit fiai öröklik. Állami funkciójával politikai hatalomra tesz szert. Azzal, hogy ezt a politikai hatalmat örökletessé tudja tenni, biztosítja a család gazdasági erejének emelését. Részesül a felosztásra kerülő nagy vagyonokból, melyeket a tartományurak leverése után a király saját, eslősorban közeli környezetében lévő híveinek adományoz. Azok az állami funkciók, melyeket Becsei Imre visel, nem elég nagyok ahhoz, hogy a Marótiakhoz, Újlakiakhoz, Garaiakhoz stb. hasonló mértékben részesüljenek a felosztásban, elég nagyok azonban ahhoz, hogy a család gazdasági erejét megalapozzák. Alkalmazkodva a "vagyonszerzés ujabb formáihoz, a Töttösök szépen gyarapítják és fejlesztik birtokaikat. Becsei Imre három fia közül Vesszös és Töttös szerepelnek a továbbiakban. Ok azok, akiknek Gunyafi Domonkos maréi birtokrészeit elzálogosította . 70/ Ugyanebben az évben zálogosítja el Gunyafi István saját birtokrészét Vesszös mesternek. 71 / _ Gunyafi Domonkos birtokrészét a két testvér később megvette. István részét pedig Vesszös saját bojai birtokáért elcserélte. 72/ Ez az állapot azonban csak rövid ideig tartott,ugyanis Vesszös feleségül vette István testvérét Annát. Ennek következtében a helyzet 1353-ban ugy alakult, hogy Vesszös és Töttös a Gunyafi Istvánnal végbement cserét érvénytelenítették, vagyis ekkor a vár egyik fele ismét Istváné lett. Az ujabb szerződésben Vesszös azokat az épületeket is átadja, amelyeket e rövid idő alatt Márévárban emelt. A szerződés záradéka szerint Istvánnak várbeli birtokrészét eladni, elcserélni, vagy elzálogosítani csak Vesszös, vagy Töttös számára lehet. 73/