Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - KOPASZ GÁBOR: A pécsváradi közalapítványi iratok

Az alapítványi uradalmak irataiból is látjuk, hogy a jobbágyoknak minden terményükből pontosan meg kellett adni a kilencedet, igy a gabonanemüeknél búzából, kétszeresből, rozsból, árpából, zabból. Mindjárt aratás után, még cséplés előtt az uraság minden kilencedik kereszt gabonát elvitte. A termény- és állatszolgáltatást más szóval dézsmának is nevezték. A termény szolgáltatások nyilvántartására, ellenőrzésére a közalapítványi uradalmakban a terménydézsma lajstromok szolgáltak. Ezek a lajstromok az úrbéri termény szolgáltatásokra vonatkozóan igen értékes adatokat szolgáltatnak a kutató számára. Megtudhatjuk, a családfők nevei szerint, hogy kik voltak a telkes jobbágyok egy-egy faluban, ezek mekkora telkekkel rendelkeztek, a kolónus jobbágyok milyen terményeket termesztettek. A kilenceden kivül ezekben a lajstromokban van feltüntetve a papi tized is, amelyet szintén az uradalom szedett be az egyház részére és átvételét a lajstrom lezárásánál a község plébánosa elismerte. A kilenced és tized teljesítéséről rendszerint a községi biró és két esküdt számolt el. A terménydézsma lajstromoknak általában a következő rovatai vannak: házszám, - colonus neve, - a telek (sessio) nagysága, - a colonus összes termése: hány kereszt buza, kétszeres, rozs, árpa, zab termett, - az uradalmat illető 9-ed és 10-ed mindegyik terményfajtából. A Baranya és Tolna megyei bortermő közalapítványi uradalmakban jelentős volt az uraság részére teljesített bordézsma is, amelyről a bordézsma lajstromok adnak tájékoztatást. A bordézsma lajstromok az alábbi rovatokat tartalmazzák: házszám, - a jobbágy neve, szőlőterületének nagysága, - összes musttermése, - ebből az uraságnak járó kilenced menynyisége, - az uradalomnak hegybér fejében járó bormennyiség. Az úriszéki iratok és ezek között található úrbéri szerződések vallanak arról, hogy a közalapítványi földesuraság is szedte a kilencedet bárányokból, kecskegidákból és méhkasokból. Kilencedet szedett belőlük már korábban a pécsváradi bencés apátság is, sőt, mint földesúr az apátság leszögezte a szerződésekben, hogy i' az bárányok, gidák és méhek eránt való urbariális rendelés megmaradt. "27/ A közalapítványi uradalmak méhösszeirásai (conscriptio apum) tanúskodnak arról, hogy az uradalmak községeiben milyen nagy súlyt helyeztek a méhdézsma beszedésére. Itt is behajtotta az uradalom a maga és a plébániák részét. A dézsmaszedésnél a méhrajokat (examen apum) is tekintetbe vették. A dézsmaszedés ideje a kasos méhészkedés korában az ősz volt, szeptember-október hónapok. Csak a dézsma leadása után értékesíthette a jobbágy méztermését. A bozsoki provizorátusban 1826 őszén 66 urna mézet adtak el összesen 17 forint 10 krajcárért. 28/ A vajszlói uradalom pedig lépesmézet is értékesített árverés utján. A méhcsaládok árára a mágocsi provizorátus iratai között találhatók adatok. A mágocsi uradalom 1850 Őszén árverésen eladott 49 méhcsaládot összesen 130 forintért. A kikiáltási ár is mindössze 123 forint 35 krajcár volt, amely összeget becslés alapján állapították meg. A szekszárdi alapítványi uradalom 1835. november végén bérbe adta a méhdézsmát Gyimóthy Simonnak három esztendőre az alábbi pontok szerint, a pécsváradi praefektus jóváhagyásával: "l. Ezen uradalomhoz tartozó községekben esedékes méhdézsma haszna átadatik Gyimóthy Simon árendás urnák mint legtöbbet Ígérőnek három esztendőre, azaz 1836-, 1837-, 1838-ra, - azaz minden 10-ik raj, vagy az azt fel nem ütő minden raj kaptártól 6 krajcár (váltó) minden méhtartó gazdától való beszedése, kivéve azokat, akik a méhdézsmától a törvény szerint is szabadok. 2. Tartozik nevezett árendás ur a licitáció alkalmával megígért 22 pengő forint esztendei árendát mindenkor előre a dézsmálás előtt az uradalmi kasszába befizetni. 3. Az árendás ur tartozik a dézsmálást annak idején a méhes gazdáknak a méhtenyésztésben való minden akadályoztatása és károsítása nélkül a maga költségén, xz uradalom minden befolyása nélkül végezni. 4. Minden támadható pert tartozik az árendás ur a maga költségén elintézni. 5. Ha az uradalom felettes szerve rendeletéből valamilyen változás történne, tartozik az árendás ur ezen contractustól elállni. "29/ Némelyik uradalom többszáz kasra terjedő saját méhessel is rendelkezett. A lakócsai uradalomnak három nagy beépített méhese is volt, amelyet még uradalmi jogelődje, \ Kaposfői Szent Bendeek prépostság létesített a birtokon.