Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - KOPASZ GÁBOR: A pécsváradi közalapítványi iratok

Pécsváradi provizorátus 1 lovas vadász 7 erdész Versendi (babarci) provizorátus 1 számadó vadász (rationans venator) 2 erdész Mágocsi provizorátus 1 lovas erdőkerülő (obequitator sylvarum) 4 erdész Vajszlói provizorátus 1 lovas erdőkerülő 4 erdész Szekszárdi provizorátus 1 lovas vadász 12 erdész .4 Az ország összes alapítványi birtokait tekintve, a pécsváradi gazdászati kerületen kivül országosan még öt, összesen tehát hat főtiszti kerület működött. A kerületek központjai voltak: Cegléd, Csákóvá, Mislye, Pécsvárd, Somlyóvásárhely és Vágsellye. A hat gazdászati kerületbe csaknem 50 uradalom tartozott, amelyeknek birtokrészei a legtöbb esetben több községben voltak elszórva. A pécsváradihoz hasonlóan a többi gazdászati kerület élén is főtisztek állottak, az egyes uradalmak gazdálkodását pedig tiszttartók irányították. Minden gazdászati kerületnek megvolt a saját pénztára, filiális kasszája, s ezek felügyeletét az alapítványok budai könyvelősége látta el (Stiftungen-Buchhaltunk in Ofen). Az alapítványi birtokok szervezeti felépítése lényegében később is ugyanez maradt. Előfordult azonban, hogy egy-egy gazdászati kerülethez tartozó uradalmak, provizorátusok számát csökkentették és ezek jószágait, birtokrészeit más uradalmakhoz csatolták. Később ugyan emelkedett az uradalmi tisztviselők, alkalmazottak száma, de az is gyakran előfordult, hogy egy-egy fiskális több uradalomnak volt az ügyvédje. *V A pécsváradi provizorátushoz tartozott a vasasi bányaüzem is. A bánya ügyeinek az irányítására a tiszttartóságon belül bánya gondnokság működött. Az alkalmazottak létszámának bizonyos emelkedésére utal a bozsoki uradalom alkalmazottainak személyzeti és fizetésbeli kimutatása 1847-ből. Eszerint az uradalomnak a következő alkalmazottai voltak: 1 tiszttartó (provisor), 1 számtartó (rationista), 1 tiszti irnok (scriba), 1 főkádár (vietor), 1 alkádár (subvietor). 1 huszár, 5 hajdú (hajdones), 1 csősz (campi custos), 1 lovas vadász (eques venator), 7 alerdész (subsylvani). Ezek fizetésüket részint pénzben, részint terményekben, fában és egyéb természetbeni járandóságokban - búzában, rozsban, kétszeresben, árpában, zabban, kukoricában, borban, tűzifában, szalmában, kenderben, lencsében - kapták. Pénzbeli fizetést kaptak ezenkívül a kegyúri egyházközségek plébánosai, ezenfelül még tüzifajárandóságot Bozsok, Véménd, Szebény, Rácmecske, Lovászhetény, és Fazekasboda községekben levő r. kat. paróchusok. Bozsok, Véménd, Szebény, Féked, Rácmecske, Apátvarasd, Lovászhetény, Fazekasboda és Szűr községekben bor és tűzifa járandóságot élvezték a tanítók (ludi magistri). Ezenkívül kaptak bizonyos mennyiségű terményt és pénzalamizsnát is. Csupán bort és pénzbeli járandóságot kapott az uradalomtól a bozsoki, véméndi, szebényi és rácmecskei (erdősmecskei) egyházfi. A vajszlói uradalom ugyanis támogatta a területért működő egyházközségeket. A szabadságharc előtti években Jeremiás Sámuel vajszlói ref. prédikátor sokszor fordult az uradalomhoz illetményföldjei és egyéb járandóságai ügyében. A Bach-korszak jelentős változást hozott a közalapítványi ingatlanok igazgatásában is. 1850 nov. 12-én jelent meg a 4093 pr./ 1850. sz. rendelet, amely 1851„febr. 20-án lépett hatályba. A rendelet 18 kerületi pénzügyigazgatóságot állított fel. 1851.február 20-ával a gazdászati kerületek főtisztjeinek (praefektusainak) működése megszűnt és hatáskörüket a kerületi pénzügyigazgatóságok vették át. A még befejezetlen, függőebn levő Írásbeli ügyeket is ezek intézték el. A 18 kerületi pénzügyigazgatóság székhelyei voltak: Pozsony, Rózsahegy, Nyitra, Balassagyarmat, Kassa, Miskolc, Ungvár, Szatmár, Debrecen. Nagyvárad, Arad, Szolnok, Szeged, Pest, Győr, Pécs, Nagykanizsa, Sopron.