Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - KOPASZ GÁBOR: A pécsváradi közalapítványi iratok

KOPASZ GÁBOR A pécsváradi közalapítványi iratok A közalapítványi birtokok ingatlan és ingó javakból állottak, amelyek tanulmányi, kulturális, szociálpolitikai célokat szolgáltak a polgári korszakban. Korábban túlnyomó többségükben szerzetesrendi birtokok voltak, s ezek megszüntetése után vették igénybe a fenti célokra. Meghatározott célúknak megfelelően az egyes szakminisztériumok felügyelete alá osztották be, de a legtöbb közalapítványi birtok a vallás és közoktatásügyi minisztérium alá tartozott. Ezek közül a legfontosabbak voltak: az egyetemi alap, a tanulmányi alap és vallásalap. Mindhárom katolikus jellegű célt szolgált, idővel jelentékeny mennyiségű pénztőke is felhalmozódott ezen alapoknál. A tanulmányi és vallásalap jövedelmeit az állami költségvetésen kivül kezelték és felügyeletükre külön ellenőrző bizottságot hoztak létre. A r. kat. egyház azért is ragaszkodott az alapok ilyen módon való kezeléséhez, mert a jezsuiták, majd később más feloszlatott szerzetesrendek vagyonából keletkeztek. A szántó- és erdőbirtokok mellett bérházak, fatelepek, állami kötvények voltak a birtokukban. A vallásalap vagyona 1895-ben 28 847 064 forint volt. A bátaszéki uradalom jövedelméből a bécsi Teréziánumban nevelkedő magyar ifjak költségeit fedezték. A Ludovika akadémiára évenként felvett 90 növendék közül harmincnégynek a költségéről alapítványi bevételekből gondoskodtak, tizet pedig állami költségen neveltek. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezelésében volt a határőrvidéki tanulmányi alap is, amely a titeli határőrvidék felszámolásakor keletkezett, s a volt határőrvidéki gimnáziumi tanulók ösztöndijai célját szolgálta. Az alapítványi birtokok kivétel nélkül un. kötött vagyonok voltak. Tilos volt eladásuk, elcserélésük, megcsonkításuk, más vagyonnemre való átváltoztatásuk. Ilyen természetű vagyon volt a pécsváradi közalapítvány is, amely a feloszlatott pécsváradi bencés szerzetesrend vagyonából keletkezett. I. A pécsváradi közalapítvány a budapesti tudományegyetem céljait szolgálta és Mária Terézia hozta létre 1778-ban a pécsváradi bencés apátság megszüntetésekor, amikoris ennek volt birtokait a budapesti tudományegyetem részére foglalta le. A hagyomány és az oklevelek tanúsága szerint a pécsváradi Benedek rendi apátságot I. István király alapította a mai Zengő lábánál, amelyet akkor Vashegynek (Möns Ferreus) neveztek. Az alapítási évet általában 1015-re teszik, bár az alapítólevél csak később megújított átiratban, 1220-ból maradt ránk. Pécsvárad neve a régi forrásokban többféleképen fordul elő. Középkori okleveleink nevezik Vashegy tövének, Váradnak, Ujpécsnek, sőt a XVII-XVIII. században Bécsvár néven is emiitik az iratok. A hagyomány azt tartja, hogy első királyunk többször megfordult, szívesen tartózkodott Pécsett és Pécsváradon, s hogy ezért is határozta volna el a pécsváradi apátság alapítását. Mindenesetre a pécsváradi bencés apátság is államalapító céljait szolgálta és beillett azon haladó és államszervező célok szolgálatába, hogy a szerzetesrendek és monostorok a népet a keresztény vallásra térítsék, a földmüvelésre tanítsák és eszközei, segítői legyenek a kibontakozó feudális társadalmi rend alapjai lerakásának.