Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - BARANYA MARGIT: A pécsi egyetem diákjóléti intézményeinek működése a felszabadulás után

Az egyetemi menza konyháját és éléstárát teljesen kifosztották és az épületnek ezt a részét szinte lerombolták. Itt nagyszabású építkezésre lesz szükség. A menza felszereléséből semmi sem maradt meg, legalább 200 személyre ezt sürgősen be kell szerezni. Az üres éléstár feltöltésére is pénz kiutalását kéri az igazgató a minisztériumtól. 25/ 1946.aug. 17-én a vallás és közoktatásügyi miniszter a diákjóléti hivatalok igazgatóinak részvételével értekezletet tartott a következő tárgysorozattal: 1. Rövid tájékoztatás a diákjóléti hivatalok eddigi működéséről; 2. Az egyes hivatalok jövő évi munkaterve; 3. A jövő évi költségvetés megtárgyalása; 4. A jövő évi segélyezés alapelvei; 5. Az állami szociális ösztöndijak összegének, számának megállapítása, a kérvényezés módja és az elbírálás alapjául szolgáló pontrendszer megtárgyalása; 6. A vidéki diákjóléti hivatalok felügyelete alá tartozó intézményeknél fizetendő térítési dijak megállapítása; 7. Egyéb indítványok, javaslatok; A Pécsi Tudományegyetem részéről dr. Entz Béla egyetemi tanár a Diákjóléti Hivatal igazgatójavett részt aminisztériumi értekezleten, ahol a tárgysorozathoz beszámolóját és javaslatait az alábbiak szerint ismertette; ad. 1. A Pécsi Erzsébet Tudományegyetem mellett létesített Diákjóléti Hivatal az 1945/46-os tanévben a megelőző évek tapasztalatai alapján megállapított keretek között működött. /1945.szept. 29-ig Diákjóléti Iroda/Legfőképpen a VKM részéről kiutalt ösztöndijak odaítélése és szétosztása foglalkoztatta, ezenkívül a menzasegélyek kiosztásában, a laboratóriumi dij és segélyek megállapításában vett részt. A menekült hallgatók gondozása is a hivatal hatáskörébe tartozott. A taadijsegélyeket, vizsgadíj és lakbér segélyeket is a diákjóléti hivatal Ítélte oda. A különböző segélyeket hozzávetőlegesen 100 hallgató vette igénybe, ami az egész hallgatóságnak kb. a 10 %-át tette ki. ad. 2. Minthogy a hallgatóknak a legnagyobb megterhelést a lakbér és az ellátás kifizetése jelenti, ezért a diákjóléti hivatal igazgatója javasolja, hogy a lakbér és menza segélyezést az eddiginél intenzivebbé kell tenni, ad. 3. A költségvetésre vonatkozóan javaslatot nem ad, hiszen a diákjóléti célokrakiutalható összegek mértékét nem ismeri, ad. 4. A tapasztalat alapján leghelyesebb a hallgatónak mindent természetben nyújtani, pénzt lehetőleg keveset adni, mert a készpénzsegélyt rendszerint nem az adott célra fordítják. A lakbérsegélyt a lakásadónak, a menza segélyt a menzának, a szigorlati vizsga, laboratóriumi segélyeket az illető karnak, intézetnek utalja át a diákjóléti hivatal, ad. 5. A menekült hallgatók ügye sokat foglalkoztatta nemcsak a diákjóléti hivatalt, hanem a hallgatókat is. Bizonyos visszatetszést keltett a hallgatóság körében,,hogy a menekült hallgatók több segélyben részesülnek, mint az anyaországból származók. E téren körültekintésre van szükség. ad. 6. 90 hallgató folyamodott szociális össztöndijért, az infláció miatt többen nem vették fel. Javasolja, hogy a jövőben az 1946/47-es tanévre havi 3 0 Ft-ban állapítsák meg a szociális ösztöndijak összegét, ad. 7. Az egyetem Diákjóléti Hivatalának felügyelete alá tartoznak az internátusok és az egyetemi menza. A Nagy Lajos Kollégium fenntartási költsége a számitások szerint 150. 000 Forint, ezen az alapon 136 lakó.mellett az egy-egy hallgató után fizetendő lakbér átlagát 100 Ft-ban kell megállapítani. Javasolja, hogy a hallgatókat három csoportba sorolják. Legkevesebbet fizetnének az 5 ágyas szobában, 80 Forintot, a három ágyasban 100at és a legtöbbet a két ágyas szobában 120 Forintot személyenként. Amennyiben a személyzeti kiadásokat és a fenntartási költségeket a VKM vállalja, ugy sokkal olcsóbb lakbéreket lehetne a hallgatóknak számítani. Ha a minisztérium havi 10. 000 Forinttal hozzájárul a hallgatók lakbéréhez és a kiadások fedezéséhez, ugy a hallgatók lakbére 1/3-ra csókken. Az egyetemi menza nem készített részletes költségvetést a szükséges felszerelésről, sem az egyetemi Gazdasági Hivatal az Erzsébet Kollégium helyreállítási költségeiről. Ennek oka az, hogy a részükről beállított 3 0. 000 Forint háromszorosa, tehát 90. 000 Forint sem lenne elegendő a számítás szerint az Erzsébet Kollégium helyreállítására, mivel e kollégiumban a kár jóval nagyobb,, mint a Nagy Lajos Kollégiumban.