Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - BARANYA MARGIT: A pécsi egyetem diákjóléti intézményeinek működése a felszabadulás után

BARANYA MARGIT A pécsi egyetem diákjóléti intézményeinek működése a felszabadulás után A Dunántúl nagyobb részén még folyt a harc, amikor 1944. november 29. -ét követően, a felszabaditó szovjet csapatok bevonulása után, Pécsett csakhamar megindult az élet, az üzemekben, gyárakban, hivatalokban. A szovjet parancsnokságok és a megalakult népi szervek segítésének és kezdeményezésének volt köszönhető, hogy a tanitás is viszonylag hamar megindulhatott az oktatási intézményekben. Az alsó és középfokú iskolákat január folyamán nyitották meg újra a front átvonulása után. ' A pécsi egyetemi tanács 1944. dec. 20-i ülésén tárgyalt a tanitás folytatásáról, valamint döntés történt egy tanárképző tanfolyam felállításaról. 1945. jan. 14-én jelent meg az Erzsébet Tudományegyetem közleménye az Uj Dunántúlban a II. félévi beiratásokról, majd az oktatás is megkezdődött az orvosi, jogi karokon és a tanárképző tanfolyamon jan. 22-én. Az egyetem épülete és felszerelése nem szenvedett jelentős háborús károsodást, - mégis nagyon nehezek voltak a felszabadulás utáni első évek. A leromlott gazdasági helyzet, a nagyméretű infláció és a jobboldali politikai törekvések nehezítették a munkát országszerte. Az infláció az egyetemeket is sújtotta. A hallgatók oldaláról ez ugy jelentkezett, hogy 1945ben a felvételi-, vizsga és tandijak az 1943/44. évéhez viszonyítva harmincszorosra emelkedtek, majd e szám is megsokszorozódott. A kollégiumi férőhely, a menzajuttatás kevesebb volt mint 1944-ben. Igy a tanulók szociális helyzetét nem sikerült lényegesen javítani 1945. első felében, pedig a diákok anyagi helyzete jóval alatta maradt árháború előttinek. A hallgatók szociális körülményeire általános szegénység volt jellemző. ' Csak az 1945/46. tanévtől kerülhetett sor céltudatosabb szociális intézkedésekre: ezek egyrészt a rászorulók anyagi helyzetének jvitását szolgálták, másrészt politikai céljuk is volt; azokat kívánták segíteni, akiknek egyetemre jutását a felszabadulás előtt osztályhelyzetük gátolta. Az egyetemi Diákjóléti Irodák a felvételi hirdetményeken anyagi és erkölcsi támogatást ígértek a szegénysorsu és jóelőmenetelü hallgatóknak, de kedvezményeket csak a hadiárváknak és hadirokkantaknak tudtak adni, továbbá azon tanárok, vagy tanítók gyermekeinek, ahol legalább három testvér volt. 1945. őszén jelentek meg olyan rendelkezések, amelyek az intézményes ösztöndíjrendszer előfutárának tekinthetők. A diákjóléti ügyintézés egyöntetűségének és hatásosabbá tételének biztosítása érdekében a VKM 30444/45. III. ü. =o. sz. rendeletével 1945. szept. 29-én Diákjóléti Bizottság és Diákjóléti Hivatal felállítását rendelte el. A Diákvédő Iroda működését a minisztérium megszüntette. 4/ A Diákjóléti Hivatal megszervezésére és a legsürgősebb segélyekre előlegképpen300. 000 Pengőt utalt ki a VKM. A 30.444/1945. sz. rendelet 1-sz. MeUéklete ismerteti az egyetem Diákjóléti Bizottságának és Diákjóléti Hivatalának szervezeti szabályzatát. Eszerint a Bizottság az egyetemi hallgatóság diákjóléti támogatásának központi és egységes intézésére alakul, amely az egyetem tanácsának javaslatára a VKM által kinevezett elnökből, az egyes tudománykarok kiküldötteiből és a diákegyesületek diákelnökeiből áll.