Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)
TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)
36/ Az ötvenes évek elején kialakult állapotok néhány jellemző adata országosan: 1. A felajánlott ingatlanok száma 1953 elejére elérte a 350. 000 kh-t. 2. Az egy kh mezőgazdasági területre jutó pénz és természetbeni adó mértéke, az 1949. évit 100-nak véve 1953-ban 239, 8 volt. - Az 1952-1953-as években a parasztgazdaságoknak kétharmada maradt hiányosan ellátva gabonával. 3. Az adásvételi ügyletek száma (nemcsak paraszti), az 1949. évit 100-nak véve 1951-1952-ben 20 alatt mozgott, 1953-ban pedig 22 volt. Orbán Sándor: Változások a mezőgazdasági népesség számában és szerkezetében Magyarországon. 1949-1961. Husz év. Kossuth 1964. 198. o.) 37/ A tanácsülés időpontjában már megjelent az 1953. évi 10. sz. tvr. "A beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések törlése, a beadási hátralékok elengedése, valamint a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének 10 %-os csökkentésé"-ről. 38/ Az 1. 080/1953/XII. 23/ M.T. sz határozat a magyar mezőgazdaság fejlesztésének programját irányozta elő. Tiz fejezetben sorolta fel az agrokultura és agrotechnika színvonalának emeléséhez szükséges tennivalókat. A végrehajtóbizottság előterjeszésében tükröződik, hogy a program uj vonásait figyelembevéve került sor a helyi teendők számbavételére. Pl. a határozat I. d. pontja felhivta a figyelmet arra, hogy az addiginál nagyobb mértékben kell a helyi adottságokat figyelembe venni a tervező és irányitó munkában. Az ország egyes körzeteiben elsősorban azoknak a növényeknek és állatfajoknak a termelését illetve tenyésztését kell elősegíteni, amelyek a vidék adottságának megfelelnek. A X. fejezet a mezőgazdasági szervek irányításának megjavításáról, a mezőgazdasági szakembereknek a termelés közvetlen irányításába való bevonásáról, a szakoktatás és a tudományos munka megjavításáról szól. Előírja, hogy a. / a mezőgazdaság állami irányításában a túlzott központosítást meg kell szüntetni b. / A gépállomások körzeti agronómus rendszerét meg kell szüntetni, c. / Minden járásban létre kell hozni egy állattenyésztő állomást, stb. 39/ A júniusi határozatok, és a kormányprogram megjelenése után nem történt meg egy alapos, átfogó gazdaságpolitikai terv kidolgozása. A fordulat után tett intézkedések megalapozatlanságára, a kapkodása, amely a határozat végrehajtását jellemezte, mutat rá Zsilák A. idézett tanulmányában. (165. o. ) 40/ Az 560/1/1950 N.T.sz. határozat és a végrehajtása tárgyában kiadott 5. 221/1/386/ 1951 P.M. sz. r. értelmében az adóbevételek beszedése terén a helyi tanácsok érdekeltségét adórészesedés utján kellett biztosítani. A részesedési rendszerbe a buzaföldadót, a mezőgazdasági fejlesztési járulékot és az együttesen kezelt adókat vonták be. A részesedés mértékének megállapítása eleinte félévenként történt. A 31- 262/1952 P.M. sz. utasitás értelmében nőtt a szabályozásba bevont adóbevételek köre. Az adórészesedés mértékét ekkor negyedévenként állapították meg. A 0470/3/1953 M.T. sz. határozat az 1953. évi állami költségvetésről, tovább bővítette a tanácsok bevételi forrásait, azonban a költségvetési szabályozás e rendszerének hiányosságait a tanácsi gazdálkodás problémáival foglalkozó szerzők egyöntetűen bírálják. (Pl. Mohácsi István: "A költségvetési szabályozás 1951-ben bevezetett, majd 1953-ban módosított rendszerének változatlanul hiányossága volt az, hogy az érdekeltséget kizárólag a költségvetés végrehajtásában érvényesítette és nem kapcsolta össze a költségvetések tervezésével. " (Mohácsi István: A tanácsok költségvetési gazdálkodásának időszerű kérdései. Állam és Igazgatás 1960. 5. sz. 379. o. ) 41/ A helyi ipar fogalomkörébe a tanácsok irányítása alá tartozó állami ipari és szolgáltatóipari vállalatokat, a kisipari és háziipari szövetkezeteket, valamint a magánkisipart soroljuk. (L. Igaz Sándor: A helyi ipar fejlesztésének időszerű kérdései. Állam és Igazgatás 1960. 11. sz. 844. o.) 42/ "A belkereskedelemben, valamennyi népgazdasági ágazat közül elsőnek valósult meg a gyakorlatban a helyi szervek és vállalatok felett a tanácsok közvetlen irányitó tevékenysége, amikor már a tanácsok megalakulásakor, a korábban minisztériumi irányítás alá rendelt kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok jelentős többségét a fővárosi és megyei tanácsok felügyelete alá helyezték. Ezt követően pedig "aBelkereskedelmi Minisztérium a közvetlenül irányítása alatt álló vállalatok bolthálózatából évről évre több helyi ellátást szolgáló egységet adott át tanácsi vállalatoknak." - állapítja meg Tausz János A tanácsok szerepe a kereskedelmi irányításban c. cikkében. (Állam és Igazgatás 1960. 3. sz. 179. o. ) 43/ L. Bognár György: A tanácsok népművelési munkájáról. (Állam és Igazgatás 1955. 5. sz. 264. és köv. o. )