Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

kifejteni, másrészt számos jelentést irni. - Ugyanakkor az alispán többször megállapította a tiszti értekezleteken, hogy a jegyzők nem ismerik eléggé a redeleteket. "Tapasztalom, hogy a községi jegyzők munkája mindinkább felületessé válik. A beérkező kérelmek, községi határozatok nincsenek kellőképen felszerelve, a jelentések sokszor nem azt jelentik, amit kellene. "-irta fel az 1949. nov. 7-i tiszti értekezlethez készített feljegyzései közé. 1948 őszén a jegyzők nagyarányú elfoglaltsága miatt a szokásos évi hivatalvizsgálatokat sem lehetett megtartani. 1949-ben, egy, a Belügyminisztériumba küldött jelentésében az alispán tapasztalatairól beszámolva, ugy látja, hogy már az 1948. évi kiesés is óriási visszaesést eredményezett, amit fokozott az , hogy sok tekintetben uj dolgokkal, uj munkaterületekkel és uj módszerekkel kellett időközben a jegyzőségeknek megismerkedniük. (Bm L. Alisp- Kcs. 54-1949 alisp. sz.)A folyamat tulajdonképen csak folytatódott a tanácsrendszer első éveiben. 3/ A 143/1950 M.T. sz. rendelet 3. §-a a Baranya megyei Tanács tagjainak számát 85 főben, a póttagok számát 43 főben állapította meg. Az 1950 okt. 22-én megválasztott Baranya megyei Tanács tagjainak szociális összetétele a következőképen alakult: 1. ipari munkás 38 2. szegény paraszt 20 3. középparaszt 17 a 2. és 3. -ból a/ egyénileg dolg. paraszt 22 b/ tszcs, tag 10 c/ állami gazd. -ban dolg. 4 d/ gépállomáson dolg. 1 ~37 4/ kisiparos és kiskereskedő 2 5/ értelmiségi 8 85 A Megyei Tanács póttagjai között 15 ipari munkás, 16 szegényparaszt, és 8 középparaszt volt. (Bm.T.Igazg. O. 5200-43/4/1950 III.) 1953-ra a Megyei Tanács tagjainak egy része kicserélődött. A változás részben elköltözés, lemondás, egy-két esetben visszahivás következtében állott elő. Az 1953-as statisztika adatai a következők: (csak a rendes tagokra vonatkozóan) 34 munkás, 35 paraszt 10 értelmiségi 4 katona, rendőr 2 egyéb 85 (Bm. T. Titk. 104-83/1/1953 sz.) 1950-ben a hivatkozott minisztertanácsi rendelet még csak két elnökhelyettesi funkciót határozott meg minden megyében. Az egy évvel később kiadott 181/1951 M.T. sz Rendelet a megyei tanácsok és a budapesti városi tanács VB elnökhelyettesei számának újbóli megállapításáról, az elnökhelyettesek számát háromban állapította meg. 4/ A szocializmus építésének utján. (A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának anyagából.) Budapest 1956. 336-337. o. 5/ A rendelet száma: 5. 204-178 II. 8. M. T. sz. Tartalmát Beér János nyomán közöljük. L. : Beér János: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon.(1945-1960) Budapest 1962. 190-191. o. 6/ A körrendelet figyelmeztetése nyomán a Baranya megyei Tanács elnöke is igazoló jelentésre szólította fel a távolmaradt osztályvezetőket. A beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy az 1952. évi januári tanácsülésen az osztályvezetőknek mintegy 40 %-a nem vett részt. S bár az indokolások megtörténtek, az eset azt mutatja, hogy az apparátus nem tulajdonított kellő fontosságot a tanácsüléseknek. (BmT. Titk. 115-2Í) 1952. 7/ A rendelet száma: 104-227/1952 II. 4. (BmT. Titk. 104-8/2/1952) 8/ 104-22/1953 B. M. sz. (BmT. Titk. 104-1/8/1953)