Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

TANULMÁNYOK, FORRÁSISMERTETÉSEK - SZINKOVICH MÁRTA: A tanácsülési jegyzőkönyvekről. (1950-1954)

mok, könyvkiadás), vagy a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala (rádió, sajtó), egy részük viszont a helyitanácsok végrehajtóbizottsága közvetlen irányítása és felügyelete alá került. 43/ A kulturforradalom kibontakozásában különösen két, tanácsi hatáskörbe került intézmény, tipus volt igen jelentős: a kultúrotthon és a könyvtár. A kulturotthonok létesítésének és fenntartásának módját a 136/1951. M. T. sz. rendelkezés szabályozta. A cél az volt, hogy minél több olyan jól felszerelt kultúrotthon (járásokban kultúrház) jöjjön létre, amelyek lehetőséget teremtenek a kulturált szórakozásra, de az ismeretek bővítésére, az egyszerű emberek műveltségi színvonalának emelésére is. Hiszen az ellenforradalmi korszak a dolgozó tömegeket szándékosan tartotta távol a művelődéstől, ezért nemcsak a kulturális igények kielégítése, hanem ezek felkeltése is a kulturotthonok feladata lett. Hasonlóan fontos művelődési feladatot töltöttek be a szocialista kultúrpolitikában a könyvtárak. A magyar könytárügy fejlesztésének általános irányelveit 1952-ben a 2.042/ 1952 M.T. határozat állapította meg. E szerint a népművelési miniszter, aki valamennyi nyilvános tömegkönyvtár felett szakfelügyeletet gyakorol, a helyi jellegű könyvtáraknál ezt a feladatát a tanács népművelési szervén kérészül látja el. Vagyis a helyi jellegű könyvtárak létesítése, fejlesztése ugyancsak a helyi tanácsok hatáskörébe, került. A határozat értelmében 1952 végéig minden megyében, a megyei tanács intézményeként létrejött a megyei könyvtár és a járások többségében (1954 végéig 85 helyen) a járási könyvtár. E két fontos népművelési intézmény-hálózat kifejlesztése Baranyában, tükröződik a tervés költségvetési előterjesztésekben. (Az 1953-as összehasonlító adatok szerint pl. 1951-ben még csak 21 kultúrotthon volt a megyében, 1953-ban 1 városi, 6 járási, 5 tsz, és 138 községi, összesen tehátl50 kultúrotthon létesült.A könyvtárügy terén a fejlődés adatai: 1953-ban a megyei könyvtár mellett 7 járási é» 2 községi könyvtár szolgálta a népmüvelés céljait. Fenntartási kiadás: 1951-ben 310. 000 Ft, 1953-ban 750, 000 Ft. ) 1954-ben a számszerű eredmények mellett a számok mögött lévő tartalom kérdései is vizsgálatra kerültek. Különösen jó összefoglaló értékelést ad e vonatkozásban "A dolgozók ellátottsága" cimü referátum, amelyet 1954 ápr. 26-án tárgyalta meg a tanácsülés. Az anyag azért is figyelmet érdemel, mert a ciklus alatt elsőizben foglalkozik olyan kérdésekkel, mint a tanulólétszám, a tanulási átlageredmények, a nevelők munkája, a középiskolás diákok magatartása (iskolai fegyelem kérdése) a felnőttek tanulási igényei, pedagógus-problémák (lakás, élelmezés) a kultúrotthon-vezetők részére módszertani segítség adása, a megye lakosságának megnövekedett kulturális igényei (színház, zene, hangverseny), kulturc söpörtök színvonala stb. A dolgozó nép egészségügyi ellátottsága is hatalmas fejlődésnek indult a szocialista államvezetés körülményei között. Itt is igen nagyfokú elmaradottságot kellett azonban felszámolni, amint arra éppen a megye egészségügyi helyzetéről szóló előterjesztés mutat rá az 1953. januári tanácsülésen. ("A nálunk uralkodó feudál-kapitalista rendszer szanatóriumokat, magángyógyintézeteket tartott fenn saját maga számára, és a félelmes hirü OTI-t engedélyezte a munkásnak. . .") A tanácsszervezetnek a dolgozó nép egészségügyi ellátásának uj alapjait kellett megszerveznie, mindenekelőtt az orvosi ellátás egységesítése révén. Baranyában 1952 nov. 1-ével befejeződött a körzetek egységesítése és ezzel megszűnt a korábbi széttagoltság, amely a hatósági körorvosi tevékenység és a betegbiztosítás külön-külön intézménye folytán fennállt. A körzeti orvos egységes feladatkörben látta el a gyógyító-megelőző munkát, anya- és csecsemővédelmi, közegészségügyi és járványügyi munkát. - Hasonló jelentős lépés volt az állami közegészségügyi felügyelet megszervezése. A közegészségügyi felügyelő végezte a bányaegészségügy ellenőrzését, az ipari üzemekben, állami gazdaságokban a munkavédelmi és higiéniai követelmények betartását, (üzemi konyhák, poros vagy mérgező anyagokkal folytatott munka esetén megfelelő munkavédelmi berendezések használata, stb.) a munkásszállások szociális és közegészségügyi körülményeinek felülvizsgálatát. A megye egészségügyi helyzetéről szóló előterjesztés alapos és részletes képet ad mind a körzeti orvosi tevékenységről, mind az egészségügyi felügyelők tapasztalatairól, az egészségügyi ellátás további fejlesztésének szükségleteiről. Az éves költségvetési- és terv előterjesztésekben viszont sok számadat található az évről-évre fejlődő egészségügyi ellátás eredményeiről. (Ezekből példaképen néhányat: 1951ben csak egy rendelőintézet működött a megyében, 1953-ban már négy. Költségkihatás: 1951-ben orvosi ellátásra 2,000,000 Ft, 1953-ban 5 és fél millió Ft. Anya és gyermekvédelem céljából létesült 69 egészségvédelmi körzet, 38 egészségház, 16 iskolafogászat, 14 iskolafürdő stb. )