Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)
DOKUMENTÁCIÓ - TAKÁCS JÓZSEF: Az I. bolgár hadsereg drávamenti harcai a visszaemlékezések tükrében
A csatanapok krónikája A csatanapok krónikáját az emlékezés és a hadijelentések sárguló lapjai őrzik. Március 6. A visszaemlékezések legfrissebben erre a napra koncentrálódtak, szinte órapontossággal elmondották a visszaemlékezők ennek a napnak a történetét. Március 7. 02.00 órától a német csapatok védelembe kényszerültek a bolgárok rendkivül erős ellenállása és nyomása miatt. 4,00 órakor megindult a bolgárok ujabb ellenlökése az ellenség végleges felszámolásáért. A 11. lövész ezrednek sikerült elérnie Drávaszabolcsot, és sikerült elfoglalnia a falu északi részét. Virradatkor a németek azonban visszavetették a bolgár ezredet megindulási állásaiba. A 24. lövészezred 9,00 órakor elérte Drávaszabolcs vasútállomásának vonalát, majd folytatta támadását a falu északi irányában, ahol délről, nyugatról és északról nyitottak rájuk tüzet a németek. A kapott erősités ellenére a németek megtartották a falut. Matty, Gordisa és Drávacsehi községeknél is heves harc dult, mert a németek egyre több erősitést kaptak a folyón túlról. Március 8. Szovjet segitség érkezett, a szovjet és bolgár csapatok együttműködésével megindult a harc a németek által létesitett hidfő felszámolásáért. A szovjet csapatok beavatkozása következtében megváltoztak az erőviszonyok, a kezdeményezés a szovjet-bolgár csapatok kezébe ment át. Március 9. A fokozatosan érkező szovjet csapatok lehetővé tették, hogy - bár ellenséges tűzben - a parancsnokok átcsoportositásokat hajtsanak végre. 16,00 órakor tüzérségi előkészités után megindulhatott az általános támadás Drávapalkonya, Drávaszabolcs és Drávacsehi ellen. A németek SZÍVÓS ellenállása miatt nem született kellő eredmény. Március 10. Az éjszaka leple alatt a csapatok folytatták a támadás előkészületeit és a napi harcban sok embert vesztettek, de állásaikat megtartották. Március 11. A fáradt csapatokat az érkezett erősités leváltotta, azok Kémesre és Ipacsfára vonultak vissza, és a hadtest tartalékába kerültek. Március 12. és március 19. között a szovjet és bolgár csapatok nehéz harcokat vívtak meg a németek ellen. Az ellenség uj hidfőkialakitást kísérelt meg Dolnji Miholjactól mintegy 10 kilométerre. Ezt az akciót egy gyalogszázadnyi emberrel hajtották végre, figyelemelterelő szándékkal. Ezt a hidfőkisérleti akciót a bolgár csapatok megsemmisítették. Az ellenség által tartott hídfőben két erős ellenállási góc alakult ki. Minden ellenállás ellenére március 17-ére a szovjet és bolgár csapatok megtörték az ellenség erejét, és elérték a Feketeviz-csatorna északi partját. Az ellenség látva szorongatott helyzetét, uj folyam átkelést hajtott végre Valpovo területén, ahol szembekerült a jugoszláv csapatokkal. Északnyugat felé igyekezett a hídfőjét tágítani, hogy egyrészt csapatainak a visszavonulást biztosítsa, másrészt egyesülhessena.Dolnji Mihojlactól északra lévő csapataival.