Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)

HELYTÖRTÉNETIRÁSUNK FELADATAI - VARGHA KÁROLY: A honismereti mozgalom Baranya megyében

menyekről a legtöbb helyütt még rövid följegyzés sem készült; sokszor nem maradt, illetve ma már nem lelhető föl róluk dokumentum; adat, irat, fénykép. Kevesen irták akkor még megyénkben a jelen eseményeit a megörökités, a följegyzésekből való okulás szándékával. Az uj élet megkezdésének gondjai azonban nem engedték elfordítani az emberek tekintetét a fàlu, a vidék múltjáról, a hon jobb ismeretére való törekvésekről. Ezekkel nap mint nap találkozott a. falu legegyszerűbb embere, de ugyanúgy legműveltebb lakója is, hiszen Baranya uj népei - és ilyenek szinte minden településen akadtak - történelmében, szokásaiban, meséiben, mondáiban, dalaiban stb. is birtokba akarták venni uj hazájukat. Megyénkben főként a régészeti múzeum, illetve annak akkori vezetője, Dr. Dombay János segítette, bátorította a honismereti és helytörténeti kutatást, szorgalmazta a falu élete, a hazai táj múltja felé való fordulást, a régészeti értékek megmentését. Jelentősebb gyűjtésre, szervezett honismereti kutatásra azonban nem nyilt lehetőség, anyagok közreadására pedig még nem volt mód. Jóllehet színvonalas szaktudományi kutatásokat folytattak a Dunántúli Tudományos Intézet dolgozói, ők azonban a múzeum és a levéltár dolgozóival együtt is kevesen voltak a megyében fölmerülő valamennyi tudományos kérdés megválaszolására. Bár ekkor más erők is álltak már rendelkezésére (Tudományegyetem, Pedagógiai Főiskola, középiskolai stb. tanárok), mégis több kísérlet után sem sikerült megyénkben (sem Pécsett) a helytörténeti, a néprajzi (vagy honismereti) kutatások egybehangolása, valamely intézmény hatáskörébe, védőszárnyai alá való utalása. Mindettől függetlenül folyt azonban a honismereti, a néprajzi, a tájföldrajzi, a település- és helytörténeti stb. kutatás. A Dunántúli Naplóban megindul a "Barangolás Baranyában" c. rovat, amely sok helyi történelmi vonatkozásra, értékek megmentésére és megbecsülésére hivja fel az olvasók figyelmét. Ezeknek a próbálkozásoknak hátterében kezdettől ott áll a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya A felszabadulás 15 éves fordulóján már él a Művelődésügyi Tájékoztató "Ismerd meg Baranyát" rovata, amely igyekszik közreadni a honismereti kutatók dolgozatait. Laza szerkezeti kapcsolatban ugyan, de - él és dolgozik ekkor már a TIT Néprajzi Szakosztálya, amely a legmaibb értelemben honismereti munkával is foglalkozik már indulása pillanatától. Különböző hatásokra - főként a jobb állami és politikai vezetésnek köszönhetően - megélénkül megyénkben is a belső és külső idegenforgalom, és kiadja a jelszót: "ismerd meg Baranyát! Ismerd meg hazádat!" Az uj és egyre fokozódó igények uj kiadványok egész sorát hozzák létre, amelyek napjainkig rendkívül jól szolgálják nemcsak az idegenforgalom, dè a honismeret ügyét is. (Pécs, Baranya, Mecsek Útikalauz, Pécsvárad, Mohács, Szigetvár, Siklós, Villány, Komló, Harkány, Szigetvár török műemlékei, a török Pécs stb. ) A tudományos munkák egész sorát adják közre a Dunántúli Tudományos Intézetnek, a Janus Pannonius Múzeumnak és az Állami Levéltárnak munkatársai. Dolgozataik mind értékes alkotásai nemcsak a kutatott szakterületnek, hanem a honismereti irodalomnak is. A Magyar Rádió Pécsi Adója ekkor már jeles szolgálatokat tesz a honismereti törekvéseknek. Hullámhosszán - a TIT történeti és földrajzi szakosztálya szervezésében - helytörténeti, néprajzi, tájföldrajzi, honismereti stb. előadások egész sora hangzik el. Főként a honismereti kérdések iránt kelti fel a figyelmet, az ilyen irányú érdeklődést elégíti ki a Tanárképző (Pedagógiai) Főiskola Hagyománykutató Munkaközösségének "Három megye krónikája" c. adás-sorozata. Több megbeszélés nyomán szaporodnak a honismereti vonatkozású szakdolgozatok is az emiitett főiskola tanszékein. 1960 körül már elég sokan foglalkoznak megyénkben a honismeret különböző területeivel, sőt akad honismereti kutatásokkal foglalkozó kisebb munkaközösség is. Amikor a Népművelési Tájékoztató (Bp. ) 1960 évi áprilisi számában először megjelent "A honismereti mozgalom célja és feladata" c. a Népművelési Intézet által közreadott cikk, örömet szerzett megyénkben, mert fölébresztette a magánosan dolgozó honismereti erők egyesítésének, valamilyen szervezeti összefogásának reményét. A Megyei Népművelési Tanácsadók létesítése kissé késleltette ugyan ezt az összefogást, hozott is bizonyos módosításokat a honismereti szakkörök munkájának indulásakor a szervezeti kérdésekben,-ahogy ezt a Hazafias Népfrontnak a honismereti szakkörök vezetői részére 1981-ben kiadott tájékoztatója közli -, de megyénkben a szakkörök szervezése akkor valójában már megindult.