Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1970. (Pécs, 1971)
OLVASÓKÖNYVÜNKBŐL - Okleveles források a XIII-XV. századból
1293 október hava A pécsi káptalan kiállitja Kata asszony adománylevelét, amelyben nevezett Geresd-i földjének egy részét leányának és vejének ajándékozza. Miklós prépost és a pécsi egyház káptalanja jelen irás minden megtekintőjének üdvöt az Urban. Nyilvánosságra akarjuk hozni, hogy egy Kata nevü asszony a Geresd faluból való vallon Gerard orvos leánya, rokonaival, a Geresd-i Barlabás fiával Péterrel s Rethel fiával Ivánnal személyesen megjelenve előttünk, Geresd-i földje egy részét, a Hódos folyó kanyarulatában keletre elnyulót, amely Écs nevü nagyanyjáé volt s ő hozományul kapta az ő anyjától Encsembencsemtől, aki békében is birtokolta haláláig; ezt a földarabolt, minden tartozékával s haszonvehetőségével Zepte (Szépecske) nevü leányának s az ő férjének Alap-i Miklós fia Miklósnak, az ő vejének s utódainak adományozza örök tulajdonul visszavonhatatlanul a fentnevezett Péter és Iván jóindulatú beleegyezésével. Ennek emlékezetül maradására kiadványozzuk ezt az oklevelünket pecsétünkkel megerősitve. Megtörtént az Ur 1293. esztendejében, október havában, amikor a káptalan tagjai: István kántor- Dénes őr - Miklós dékán-kanonok voltak s még sokan mások. Kelt a pécsi káptalan olvasókanonokjának: István mesternek keze által. Wenczel: XII. 542. N- 442. 6. 1294. nov. 30 A pécsi káptalan kiadja a Lőrinc fia Kemény és Gyula mester között lévő hatalmaskodási perben hozott itélet levelét. Mi, a pécsi egyház káptalanja adjuk emlékezetül, hogy Miklós nádor levelének értelmében Sz. Márton ünnepének 15. napján (XI. 25. ) egyrészről Lőrinc volt nádorispán fia Kemény mester, meg az ő szerviensei s jobbágyai meg az ő oldalán érdekeltek, más részlől Gyula mester Baranya- és Tolna-vm. ispánja, szolgálattevői, jobbágyai s az ő oldalán érdekeltek közt választott biróság: tisztelendő Miklós prépost, Miklós őrkanonok, Dámján jegyző, a másik fél részéről Mikud bán, Dénes ispán fia Rénold s a többi szomszéd nemes a következő Ítéletet hozták a megjelent Gyula mester és Kemény mester közti perben: Sz. Miklós nyolcadán (XII. 13.) Kemény mester tisztje és várnagya: Koppány esküt fog tenni arra, hogy közte és a szenttrinitási apát közti egyességben András ispán fiának Ug falubeli jobbágytól nem Íratott be egy marhát a maga részére. Ugyanezen a helyen és időben Kemény mester György nevü jobbágya másodmagával meg fog esküdni arra, hogy Omoin ispán jogtalanul elvette egy fertó holmiját, s akkor Omoin ispán Györgynek adni köteles egy fertót az általunk megállapított időpontban. Ugyanekkor Omoin ispánnak esküdnie kell arra, hogy ő nem vette el Veik fia Lászlónak Péter és László nevü jobbágyaitól egy márka s egy fertó értékű tulajdonát. Ugyancsak a Baics-i János perjel megesküszik arra, hogy nem mulasztotta el visszaadni Kemény mester jobbágyának köpenyét, ruháját és 150 (kocka) sóját, ami benne volt Balázs szenttrinitási apát és Koppány közti megegyezésben. Ugyanekkor Mihály fia László arra fognak esküdni, hogy ugyanez a László nem vette el Gyula mester jobbágyának sóját, halait s egyéb dolgait két márka értékben. Ugyanekkor Botyán ispán, Kassad-i Benedek s Martonos fia János arra fognak esküt tenni, hogy Botyin ispán Veik fia László szolgálattevőjét Csergyi Miklóst nem emésztette el, erről nem tud s ártatlan benne. Ugyancsak esküt fog tenni Tokma-i István arra, hogy mit tud Kemény mester jobbágyainak öt marhájáról. Omoin ispán pedig megfizeti Koppány ispán lovának értékét, amelyet elvett az ő embere a siklósi vásáron. Hasonlóképen Omoin ispánnak vissza kell adnia Kemény mesternek egy ökröt, egy tehenet s egy növendékmarhát az általunk meghatározott időpontig. Viszont Gyula mester ispánja s várnagya: Omoin esküt fog tenni arra, hogy Kemény mester somogyi szolgálattevője:
