Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

KUTATÓINK MŰHELYÉBŐL - SZABADOS MIHÁLYNÉ: A Magyar Kommunista Párt Baranya megyei szervezeteinek megalakulása és harca a demokratikus átalakulásért 1945-ben

A program adta feladatok megvalósítása nagy létszámú és széles bázissal rendelkező pártot igényelt. Ez a kérdés az illegalitás és fél-legalitás között nevelődött kommunisták között nagy vitát váltott ki nemcsak ebben a kezdeti időszakban, hanem később is. A párt megalakulásáról írott forrásanyagunk nincs. Az elvtársak többsége ugy emlékszik vissza, hogy december 5-én alakult meg az MKP Pécs-Baranyai Szervezete és választotta meg első vezetőségét, melynek 9 tagja volt. A megalakult pártszervezet megye\ hatáskörrel rendelkezett. A szervezet titkára dr. Boros István, helyettese Kelemen Károly bányász lett. A vezetőség tagjai: Rajkovics Ede, Krancz Pál, Babella Károlyné, Gergely Lajos, Koller József és Körmendy Vladimir voltak.

2 A párt apparátusában az első időszakban reszortokat nem hoztak létre, a vezetőség tagjai egy-egy területért feleltek, amelynek minden problémájával foglalkoztak. A létrejött megyei jogú szerv 1944. december 23-ig közvetlenül a Központi Vezetőség irányítása alá tartozott. December 23-án a Központi Vezetőség a felszabadított területek politikai munkájának irányítására egy közbeeső szervet hozott létre, a Szegedi Területi Bizottságot, amelynek hatásköre Baranya megyére is kiterjedt. A felszabadulás pillanatától kezdve a kommunista párt volt a legszervezettebb érő, egyszersmind az a politikai tényező, amely az élet megindításának legfontosabb területein a kezdeményezést vállalta. A legsürgősebb feladat a párt alapszervezeteinek megalakítása volt, mert hiszen a politikai és gazdasági életben a tömegek érdekeit a párt csak mint szervezett erő képviselhette, a kezdeményező szerepet csak igy tarthatta a kezében. Az első alapszervezetek a bányászvidéken jöttek létre. Nem tellett bele két hét és minden jelentős bányatelepen választott vezetőséggel dolgozott a párt. A pártszervezeteket többségében bányász elvtársaink öntevékenyen kezdték el szervezni. Amikor tudomást szereztek arról, hogy a pécsi központi pártszervezet létrejött, felvették ezzel a kapcsolatot. Rendszerint a vezetőségválasztó taggyűlésre kértek központi előadót. Gergely elvtárs e viharos napok egyikére igy emlékszik: "1944. december első napjaiban egy vasárnapon három gyűlést kellett a bányavidéken tartani és a pártszervezetet megalakítani. Horváth János bányász elvtárssal reggel hat órakor hóviharban elindultak gyalogszerrel Vasasbányatelepre. Kilenc óra felé értünk oda, a kultúrterem ekkor már zsúfolásig tele volt, ugy, hogy még az-emelvény körül is heringek módjára álltak. Hihetetlen lelkesedéssel fogadtak bennünket. A pártvezetőséget megválasztották, mi pedig újra gyalog, átmentünk a szomszédos Somogy-bányatelépre, ahol hasonló volt a helyzet. De már este hat órakor Szabolcs-bányatelepen kellett lennünk és ezt az utat is gyalogszerrel kellett megtennünk, de higyjék el nem éreztünk fáradtságot. " Pécsett, a városban a MÁV és a közüzemek kommunistái is az elsők között alakitották meg alapszerveiket. A városi üzemek alapszervezetei többségében március- április hónapokban alakultak meg. Ennek a viszonylagos késésnek egyik oka gazdasági jellegű volt. Az üzemek még nagyon kevés létszámmal dolgoztak alapanyag és fűtőanyag hiánya miatt. A megye területén Mohácson alakult meg először a párt. Ez nem véletlen, mivel Mohácson a munkásmozgalomnak már a kilencvenes évek óta voltak hagyományai. A megalakulás pontos időpontját nem ismerjük, egy későbbi jelentés alapján arra lehet következtetni, hogy december végén már működött. A kezdettől nagy létszámú pártszervezet fejlődését hátráltatta, hogy frakció-harcok alakultak ki, amelyek erejét megbontották. x A frakciót márciusra sikerült szétverni, a frakció vezetői talajtvesztetten tűntek el Mohácsról és a párt erejét erőteljes szer vező munkára fordíthatta. 2 Szerencsés helyzetben volt még a pécsi járás, amelynek községeit gyalogszerrel, kerékpáron a pécsi pártszervezet agitátorai, szervezői a téli időszakban megközelíthették és segítségükkel megalakulhattak a községi pártszervezetek. A falusi alapszervezetek viszonylag lassúbb ütemben jöttek létre, mint a bányavidék és üzemek alapszervei. A parasztság politikai aktivitását több tényező befolyásolta: egyrészt a félelem, hogy az Eszék körül állomásozó 10 német hadosztály áttörési tervei nem érintik-e Baranya megyét, amelynek következtében újból hadszintérré válik a megye déli része.