Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - KOPASZ GÁBOR: A gazdasági válság és az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara 1929-1933

latos fizetésteljesítési feltételeiről jegyzéket a kölcsönvevőnek. Erélyesen meg kell büntetni a pénzügynökök lelkiismeretlen üzelmeit. A községi jegyzők irányítsák közvetlenül a pénzintézetekhez a hitelre szoruló falusi kisembereket, hogy félre ne vezessék őket a kölcsönöket rendkívüli módon megdrágító pénzügynökök. 6 Ennyi javaslat ellenére a gazdasági helyzet azonban a következő években sem javult, hanem a válság mélyülésével még tovább romlott. Az alsó-dunántuli kamara is csatlakozott az 1931. év őszén a többi kerületi mezőgazdasági kamara memorandumához, amelyet a 33-as bizottság) oz terjesztettek fel a mezőgazdaság nehéz helyzetének megjavitása érdekében. Ebben felhivták a bizottság figyelmét u hogy az elrendelt bankzárlat óta a gazdasági válság még jobban elmélyült. A hitelforrások teljesen kiapadtak, a kamatterhek tovább emelkedtek, az iparcikkek drágulása, a mezőgazdasági termékek árának állandóan tartó romlása hihetetlen nehézségbe döntötte a mezőgazdaságot. A mezőgazdasági lakosság követeli, hogy a kerületi kamarák, mint képviseleti szervek erőteljesen adjanak hangot a sérelmeknek, a kormány pedig mielőbb tegye meg a szükséges intézkedéseket. De foglalkozott a mezőgazdaság súlyos helyzetével és a megoldásra váró kérdésekkel a kerületi mezőgazdasági kamarák igazgatóinak értekezlete is, amelyen a hozott határozatot hat pontba foglalták: 1. Bármilyen módon le kell szorítani a kamatlábat és el kell érni, hogy a mezőgazdák legalább 5 %-os kölcsönhöz jussanak. - 2. A bankok túlságosan magas adminisztrációs költségeinek csökkentése révén a pénzintézetek kamatfeltételeit lényegesen enyhíteni kell. 3. Az államháztartás egyensúlyát annak szem előtt tartásával kell helyreállítani, hogy a gazdaközönség a már eddig rárakott terheket sem birja elviselni. 4. Mivel a mezőgazdasági terményárak oly mélyre zuhantak, elkerülhetetlen az államvasutak tarifapolitikájának revíziója, rugalmasabbá tétele. 5. Az egész világpiaci helyzetet figyelembe véve, azokat a mezőgazdasági termelési üzemágakat kell inkább felkarolni, amelyek a magyar speciális gazdasági helyzetnek és exportpolitikának leginkább megfelelnek, vagyis a tengeri-, burgonya-, takarmány- és aprómagtermelést, valamint az állattenyésztést. 6. Ugy külföldön, mint belföldön meg kell teremteni a termények értékesítésének reorganizációját. Meg kell szervezni a piaci hirszolgálatot, előnyös külkereskedelmi szerződéseket kell kötni, gondot kell fordítani a piacszervezésekre, állami támogatással szervezettebbé kell tenni az ország gazdasági életét. Hogy minden mezőgazdasági jellegű szerv, vagy érdekképviselet ezekben az években beható lag foglalkozott a világgazdasági válság által támasztott nehézségekkel és ezek megszüntetésének módjával, mutatja, hogy még a nagyatádi járás (Somogy m. ) mezőgazdasági bizottsága is a gazdabajok orvoslásáról beadványt nyújtott be az alsó-dunántuli kamara elnöki tanácsához. Ebben javasolta, hogy a pénzügyminiszter adjon halasztást az adók és egyéb közterhek törlesztésére. A földmüvelésügyi miniszter szüntesse meg a buza eozinnal való denaturálását és rendelje el ennek a búzamennyiségnek vetőmag és inséggabona céljára való felhasználását. Végül kérte a járási bizottság, hogy a vámmalmokra vonatkozó rendeleteket vegye a kormány revízió alá és végezzen azokon enyhítéseket a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság javára. A kormány által elrendelt pénzügyi korlátozások még tovább csökkentették a mezőgazdasági áruforgalmat. A gabonakereskedelem teljesen beszüntette a búzavásárlásokat, még a Futura sem vásárolt. Az Alsó-Dunántuli Mezőgazdasági Kamara táviratban kérte 1931. júliusban a földmüvelésügyi minisztert, rendelje el a Futura Vállalat gabonafelvásárlásainak megkezdését. Mivel a bankzárlat megszüntetése, a bankbetétek felszabadítása után sem indult meg a normális hitelélet, a bankok nem voltak hajlandók uj hiteleket adni, az alsó-dunántuli kamara uj bankkölcsönök folyósítása érdekében az Országos Mezőgazdasági Kamara közbenjárását kérte. Kerületi kamaránk a fizetési nehézségekre hivatkozva kérte a géptartozásokból, hizlalási hitelekből, üzemanyagbeszerzésekből származó bankkövetelésekre vonatkozó fizetési haladék (moratórium) megadását. A különféle akciós hitelek meghosszabbítása iránt pedig külön feliratot intézett a miniszterelnökhöz. A mezőgazdák súlyos anyagi helyzetére utaló fenti megállapítások elsősorban a szoros értelemben vett mezőgazdasági müvelésre (szántóföldi termelésre és állattenyésztésre) vonatkoztak. Hasonlóan nehéz volt azonban a bortermelők helyzete is. A gazdasági válság évei alatt a szőlőmüvelés termelési költségei állandóan növekedtek. Ezenkivül a szőlősgazdáknak az is sérelmes volt, hogy a termelőknek a művelési munkáknál el-