Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH MÁRTA: A Tanácsköztársaság földrendeletének végrehajtása Baranyában

Lényegében tehát azt mondhatjuk, hogy a meg nem szállt baranyai területen a föidrendcletnek az állami kisajátításra vonatkozó része csaknem teljesen végrehajtásra került, mégpedig ugy, hogy a szocializálás alsó határánál a 100 magyar holdnyi nagyságrendet vették figyelembe. Ez önmagában jelentős eredmény volt, s megállapíthatjuk, hogy a szocializálások tekintetében Baranya nem maradt el az egész országban megindult, a magyar agrárstruktúra forradalmi átalakítására irányuló folyamattól. Sajnos nem mondható el ugyanez a szocializált uradalmak további sorsát illetően, tehát ami a földrendelet tulajdonképpeni célja volt: a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság kialakítására tett lépések vonatkozásában. A te

^ lielőszövetkezeti kérdés Baranyában. A termelőszövetkezet kérdése már a polgári kormány idején az agrárpolitikai viták előterében állott. Az ellentét a polgári és a szocialista elképzelések között nem a szövetkezeti forma elfogadásában vagy elvetésében éleződött ki, hanem abban a tartalmi különbségben, hogy "a kispolgári szárny a szövetkezetek révén is a magántulajdont akarta stabilizálni, a szocialista szárny pedig a szövetkezeteket a köztulajdon - a szocialista tulajdonforma megteremtése módszerének tartotta. "28 Azonban a szocialista szövetkezeti elgondolások sem voltak egyöntetűek, sőt volt olyan álláspont is, amely "teljesen állami szocializált mezőgazdaságot" kívánt volna kialakítani. Ez utóbbi nézet ugyan a Tanácsköztársaság első hónapjaiban kevésbé volt előtérben, később azonban újból megjelent annak a rendelettervezetnek gondolati anyagaként, amelyet a Földmüvelésügyi Népbiztosság terjesztett az országos földmunkáskongresszus elé. Azok a szocialista nézetek is, amelyek elfogadták a termelőszövetkezeti formát, több lényeges kérdésben különböztek egymástól, s egyöntetű álláspontot nem sikerült kialakítani a Tanácsköztársaság győzelméig, illetve* a földrendelet kibocsátásáig sem. A fennálló véleménykülönbségeknek igy szerepük volt abban, hogy a földdekrétumba belekerült ùgyan a termelőszövetkezet - mint a szocializált gazdaságokban kialakítandó uj szervezetre utaló fogalom, anélkül azonban, hogy ennek konkrétabb meghatározására később (esetleg éppen mint a 38. t. r. végrehajtási utasítása) sor került volna. Gyakorlatilag viszont a somogyi földfoglaló mozgalmakból kinőtt termelőszövetkezetesités országos példát teremtett, s a földrendelet megjelenése után különösen a termelőszövetkezetek alulról történő megalakítása esetén a somogyi forma volt az irányadó. A termelőszövetkezetesités áprilisban intézményesen is megkezdődött, s bár itt már az önkéntességet nem egyszer felváltotta a felülről való utasítás a szervezésre, de mint alapelv ekkor is megmaradt az önkormányzati szervek szerepe és a demokratizmus érvényesülése a szövetkezeti gazdálkodásban. A föld nacionalizálásával a termelőszövetkezetek működésének alapja a közösen végzett munka és a gazdaság jövedelmének bizonyos - sokszor eléggé különböző - szempontok szerinti elosztása lett. S jóllehet a termelőszövetkezetek szervezeti és működési szabályozása hivatalosan nem történt meg (ezt nem is lehetett olyan gyorsan kimunkálni) de a társas müvelésre való szövetkezésnek azzal a lényegi vonásával, hogy ez uj termelési viszonyt jelent a magyar mezőgazdaságban - mindenki tisztában volt. Éppen ezért mig a szocializálásokat viszonylag gyorsan végre lehetett hajtani, a termelőszövetkezetek létesítését a volt birtokosok és a velük összefonódott uri hivatalnokréteg igyekezett megakadályozni. Igy történt Baranyában is. Láttuk, hogy itt már a szocializálás is vontatottan indult meg, olyannyira, hogy a kaposvári Termelőszövetkezeti Központ indíttatva érezte magát a közbelépésre. Azon az ápr.l7-i tárgyaláson, amelyről fentebb szó volt, a kaposvári direktórium kiküldöttei nemcsak a kisajátítások ügyét teritették szőnyegre, hanem azért is elmarasztalták a baranyai gazdabiztost, hogy nem kezdett hozzá a termelőszövetkezetek szervezéséhez, s azzal az igénnyel léptek fel, hogy ők fognak hozzá a dologhoz. Ezt a szándékot a baranyai direktórium saját ügyébe való