Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZINKOVICH MÁRTA: A Tanácsköztársaság földrendeletének végrehajtása Baranyában

SZINKOVICH MÁRTA Á Tanácsköztársaság földrendeletének végrehajtása Baranyában Az 1918-as forradalom második hetében - két nappal a magyar népköztársaság kikiáltása előtt - megyénk nagyrészét megszállták a szerb királyi csapatok. Ennek következtében Baranyában csak a demarkációs vonaltól északra eső, alig egy járásnyi területen (Hegyhát) folytatódott közvetlenül az egész országban végbemenő forradalmi folyamat, itt valósult meg márc. 21. után a tanácshatalom. A hegyháti járás, bármennyire kicsiny terület is, külön tájegységet alkot. Gazdasági struktúráját tekintve, az első világháború táján, jókora erdőségekkel biró, földművelő vidék. A mecseki szénmedence ide benyúló bányatelepei körül viszont bányászfalvakat találunk a nagyipari proletariátus tudatával rendelkező munkás lakó s s ággal. Baranyát három oldalról Somogy és Tolna határai zárják félkörbe. Somogy a második világháború végéig a nagybirtok hazája. A monarchia szétesésének idején, a nagybirtok részarányát tekintve, második helyen állt az országban. (58,84 %)1 Tolnában a nagybirtok 39,10 %os részesedése mellett a 100 holdig terjedő (nagyrészt paraszti) birtok aránya viszonylag magas: 44,30 %. Baranya földbirtokmegoszlása az első világháború idején inkább Tolnáéhoz hasonlított. 2 A baranyai agrárstruktúrán belül a hegyháti járásban a 100 holdon felüli gazdaságok túlnyomó többsége középbirtok volt. 3 Az itteni uradalmak összterülete, a tanácshatalom leverése után készített, nem pontos adatfelvétel szerint 48, 553 kh-t tett ki. 4 A három, többezer holdas erdőbirtokot leszámítva, a középbirtokok kategóriájába sorolt gazdaságok földterülete 1000-2000 hold között változott. A 100 holdon aluli parasztgazdaságok összterülete a hegyháti járásban, megközelítő számitások szerint mintegy 63,000 (62,645) kh-t tett ki. Minthogy az 1895. évi mezőgazdasági adatfelvétel alapanyagai elpusztultak, statisztika nem áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy Baranya megye egyes járásaiban, igy a Hegyháton milyen volt a parasztgazdaságok kategóriánkénti megoszlása, azonban különböző részadatokból következtethetőleg az agrárproletáriátus számaránya viszonylag kicsi. A Hegyhát nyugati felén általában a néhány holdas kisparaszti gazdaságok és a 20-25 holdig terjedő középparaszti birtokok vannak túlsúlyban. Az Esterházy-hitbizománnyal határos falvakban és a megye keleti felén, a bányászfalvakban nagy a földinség. Az agrárstruktúra társadalmi vetülete az, hogy az ezerholdas dzsentribirtokok uraságai egyben a közhatalom képviselői is a megyében. Ezek közül több éppen a hegyháti járásban birtokos: a Szilyek, Mándyak, Jeszenszkyek kiterjedt atyafiságuk és a felfelé törekvő, hozzájuk hasonulni kivánó elemeken keresztül a jegyzőkig lemenőén, kezükben tartották "az egész megyét". Amellett ezek a birtokosok földesurai is a vidéknek, félig még a szó feudális értelmében, a falu köztudatában rögződött maradványok eleven tápláló forrása az a paraszti munka, amit a falusi szegénység végez évről- évre az uradalmak számára. Ez kereseti, megélhetési lehetőség is, de ezáltal a kisparaszt személyes kapcsolata az urasággal még sokkal közvetlenebb, nem olyan áttételes, mint az arisztokrácia vagy a finánctőke kezén lévő uradalmaknál. X X X X X A háborús szenvedések, a férfi nélkül maradt parasztgazdaságok tönkremenése, a fokozódó drágaság, s mindaz, ami az egész országban elinditotta a forradalmi erjedést, természetesen a baranyai falvakban és pusztákon is éreztette hatását. 1917 végén, az oroszországi események nyomán tapasztalható volt a parasztok, sőt az uradalmi cselédség körében is terje-