Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZENTISTVÁNYI GYULÁNÉ: Oktatáspolitikai intézkedések 1945-1946

zottan és szervezetten és a népi demokrácia, a munkásság és parasztság, a szabadság és a haladás oldalára kell állniuk." Az oktatáspolitikai intézkedések realizálása során is nyomonkövethetők az 1945-1946-os politikai harcok általános jellemzői, a demokratikus erők szoros együttműködésére történő törekvése, a reakció sorainak rendeződése 1945 tavaszán, támadásai 1945 nyarán, majd őszén, a baloldal ellentámadásai, a Baloldali Blokk szerepe, A politikai erőviszonyok alakulása legvilágosabban az ujjáépités kérdésében tükröződött, de megmutatkozott a tárgyalt területen is, a már felsorolt példákon tul, az általános iskola stabilizálásánál, a tantervek, óratervek kialakításánál, a középiskolai reform halogatásánál, a kiadásra kerülő uj tankönyvek szellemében, az egyetemeken létező makacs konzervativizmusban, a tanügyigazgatásban. Az 1945-ös és 1946-os intézkedések sok vonatkozásban egymástól elválaszthatatlanok. 1945-ben az általános iskola szervezése volt a fő cél, 1946-ban teljes megvalósítása és stabilizálása. Ennek megfelelően jelent meg a továbbfejlesztéséről és tantervéről szóló miniszteri rendelet. A tanterv jelentős lépés volt az általános iskolák fejlesztése szempontjából, elsőbbséget biztositott a természettudományos oktatásnak, hangsúlyozta a munkára nevelés jelentőségét, bevezette a választott tárgyak rendszerét, lehetővé tette az orosz nyelv tanulását. A művelődési anyag feldolgozásának irányánál szelektálta a fasiszta, soviniszta mételyt a tananyagból, de nem biztosította a haladó hagyományok nevelési hatásait, maximalista volt. A végrehajtási utasítások burzsoá objektivista felfogást tükröztek. A tankönyv-ügy is 1945-ben került teritékre, ezt követően az Országos Köznevelési Tanács 1946-ban dolgozott ki javaslatot az állami tankönyv kiadásra. 1946-ban a VKM bizottságot küldött ki az 1945 április 27-i minisztertanácsi rendelet tanulmányozására, a tanulók politikai párthoz való tartozásának ügyében. Napirendre került a nemzetiségi oktatás további fejlesztése is. Különösen jelentősek a kollégiumi hálózat fejlesztésére, a szociális ösztöndijak létesitésére irányuló intézkedések. A reakció ellenállása változatlanul a legexponáltabb kérdéseknél éles volt, de a Baloldali Blokk szervezett erejével követelte a köznevelés gyorsabb ütemű demokratizálását. Ujabb és ujabb társadalmi mozgalmak segítették a kibontakozást, igy a "Munkások a tudományért, tudósok a munkásokérf'mozgalom, amely Budapesten indult el, de hatása Pécsett is érződött. Ilku Pál 1946 december 4-én Apró Antalhoz intézett levelében utalt arra, hogy a mozgalom itt is szerveződik. Az előkészítő bizottságban nyolc egyetemi tanár, a kommunista főispán és nyolc szakszervezeti tag tevékenykedett. 46 Az oktatáspolitika megvalósulása Baranyában és Pécsett általában az országoshoz hasonló képet mutatott, mégis néhány, a területre jellemző vonás külön figyelmet érdemel. Az egyik a háborús károsodás viszonylag csekély volta, amely elősegitette, hogy az oktatási intézmények szinte zökkenő nélkül megkezdhessék tevékenységüket. Előnyt jelentett a gyorsan létrejött kommunista értelmiségi csoport működése, továbbá a bányász és munkáskörzetek támogató politikai ereje, az, hogy az antifasiszta, értelmiségi erők is támogató lag közeledtek az újhoz. Tekintettel arra, hogy a kommunista értelmiségi csoport többsége egyetemi oktató volt, ez kedvezően hatott a városi kommunista pártszervezet és a pécsi egyetem kapcsolatára. Hátrányt jelentettek; a klérus erős közoktatásügyi poziciói, a viszonylag jelentős számú polgárság mentalitása, a kisgazdapárt jobboldali ténykedése, a koalición belüli jobboldali erők szerepe. Ennek hatása mutatkozott meg többek között a MADISZ gyenge szervezettségében a tanulóifjúság között. Mégis mondhatjuk, hogy Pécs és Baranya nem foglalt el külön helyet az oktatás demokratikus átalakításának folyamatában. Az uj megteremtése harcok, viták, összecsapások utján történt itt is. Az eltérések összefüggöttek az eltérő és ellentétes osztályérdekekkel, a népi demokrácia fogalmának különböző értelmezésével, az értelmiség, közöttük tanitók, tanárok eszmei helyzetének sokrétűségével. A helyzet ellentmondásossága ellenére az elért eredmények alapul szolgálhattak ahhoz, hogy a Magyar Kommunista Párt III, kongresszusa 1946 szeptemberében a közoktatás területén is ujabb feladatokat jelölhessen meg. A III. pártkongresszus fő jelszava: "Nem a tőkéseknek, a népnek épitjük az országot" tükröződött a párt kultúrpolitikai követeléseiben is, amelynek lényege "... egész kultúránk és művelődésünk megújhodása demokratikus szellemben. " A kongresszusnak a Magyar Néphez in tézett kiáltványa erről a feladatról a következőket irta: "Közoktatásügyünk demokratizálása ügyében követeljük az általános iskola kiépítésének meggyor-