Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

TANULMÁNYOK - SZENTISTVÁNYI GYULÁNÉ: Oktatáspolitikai intézkedések 1945-1946

felszabadulást követően megrettent reakció rendezte erőit és egyre bátrabban támadott. Az ösz­szeütközések erősödtek a köznevelési reformtervek megvalósulásának folyamatában. E tervek központjában az általános iskola létrehozása állott. 1945 januárjában Ilku Pál egy tervezetet juttatott el az MKP Központi Vezetőségéhez, amely az uj szellemű nevelési követel­mények ismertetése mellett javasolta nyolcosztályos kötelező iskola létrehozását. 29 Az MKP és a Nemzeti Parasztpárt debreceni szervezetei - 1945 április 2-án a nevelők kétnapos értekez­letén, a fentihez hasonlóan a nyolcosztályos iskolát tartották a leghelyesebb és egységes alap­képzési formának. 30 Az MKP 1945 nyarán a közvélemény elé tárta az uj iskolatipus megte­remtésének indokait és szerkezeti formájának jellemzőit. A cél az volt, hogy ez az iskolati­pus tüntesse el a régi iskolarendszer társadalmi korlátait, 14 éves korig mindenkinek azonos alapműveltséget nyújtson, nagyobb teret biztosítson a természettudományos ismereteknek, az összefüggések felismertetésének, a korszerű, közösségi szellemben folyó nevelésnek. Tehát az általános iskolától tartalomban, formában, nevelési szellemben és módszerben egyaránt ujat követelt a társadalom. Számosan azóta is, létrehozását az oktatásügy "földreformjának" minő­sítették. A baloldal az általános iskola létrehozását politikai és társadalmi ügyként kezelte. Darvas József, mint baloldali parasztpárti politikus a Sorsunk cimü folyóirat 1945 júliusi szá­mában bírálta a mult széttagolt iskolarendszerét, és szorgalmazta az egységes alapképzést nyújtó iskola létrehozását. 31 A különböző létező iskolatípusok által okozott tagoltságot még bo­nyolította a fenntartók nagy száma. A baranyamegyei népiskolák közül állami kezelésben volt 29, községi 27, társulati 4, római katolikus 244, református 67, evangélikus 15, görögkeleti 2 és izraelita felekezeti 1. 32 A mult terheit idéző iskolarendszer megváltoztatásánál az első lépést jelenthette az általános iskola szervezése. 1945 augusztus 16-án lépett hatályba az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete az általános iskola szervezése tárgyában. A 6650/1945 ME a népiskola I-VIII és a polgári iskola I-IV. osz­tályai helyett az ismert elnevezéssel biró iskolatipus szervezését rendelte el. A viták a rende­let megjelenése után sem csitultak el. A vélemények megoszlottak, egyesek nagyszerűnek tar­tották a "középoktatás" demokratizálását, mások a középiskola elnyomorításának minősítették, színvonalcsökkenést jósoltak, nivellálásról kiáltoztak. Erős ellenagitációt folytattak a szerzete­si iskolák tanárai. A rendelet végrehajtását nehezitették a hiányos tárgyi és személyi feltéte­lek. E tényekkel függött össze, hogy országosan az 1945/46 tanévre tervezett 1746 általános iskola közül csak 816 nyilt meg. 1946/47-ben 7212 népiskolából 4635 alakult általános iskolá­vá. E tanévben Baranyában 416 népoktatási intézményből 197 volt az általános iskolák száma. Muszty László baranyai iskolaszociográfiai adatai utaltak arra, hogy az ellenpropaganda hatá­sára Németbólyban az állami iskolából fejlesztett általános iskolát az elnéptelenedés fenyeget­te, ugyanakkor a szaktanárhiánnyal küzdő római katolikus iskola zsúfolt volt. Valószínűleg a klérus erős befolyásának volt köszönhető, hogy az uj iskola szervezési üteme itt az országos­nál kedvezőtlenebb képet mutatott. (1946/47-ben országosan 64,4 %, Baranyában 47,3 % volt az általános iskolák aránya. ) Pécsett a 11 népiskolából fejlesztett általános iskolában a tanuló­csoportok 30-40-es létszámmal működtek, a Miasszonyunk zárdában 60 fővel. Vidéken a szer­vezésnél akadályt jelentett az együttműködés hiánya az állami és felekezeti iskolák között. 33 Nyugodtan mondhatjuk, hogy az általános iskola politikai harcban született, a reakció kezdettől fogva támadta ezt a "kommunista" iskolát. Születését és megszilárdítását a baloldali társadal­mi erők összefogásának köszönhette. Léte abból a művelődéspolitikai koncepcióból fakadt, amely a köznevelés demokratizálását is politikai szükségszerűségnek minősitette. E felfogásból táp­lálkozó céltudatos küzdelemnek köszönhető, hogy 1946-ban a kormányzat kötelezővé tette az ál­talános iskola megvalósítását, lehetőleg önálló igazgatásának kialakítását. Ugyancsak 1946-ban látott napvilágot teljes tanterve is. Politikai vitákkal és összecsapásokkal jártak a felnőttoktatás szervezésére, valamint a ta­ nulóifjúság szociális összetételének megváltoztatására irányuló törekvések ís. Mindkét terüle­ten kezdeményező szerepet töltött be a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt. 1945 augusztus 21-én felnőttoktatási konferencia zajlott le Pécsett, amely szorgalmazta az ön­hibájukon kivül művelődésükben elmaradott felnőttek továbbképzését. A konzervatív felfogású­ak tiltakoztak a kurzusvilág, a gyorstalpaló tanfolyamok ellen, mégis ellenükre 1945/46-os tanévtől sor került Pécsett a dolgozók iskoláinak szervezésére. Megnyíltak az úgynevezett Pa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom